24 december 2014, 19:25

2014. Migráció: ki, hova és miért?

2014. Migráció: ki, hova és miért?

Az Európai Unióba történő migráció olyan méreteket ért el, hogy eljött az ideje, amikor "a politikusoknak szükséges intézkedéseket kellene tenniük". A Jyllands-Posten c. dániai lap véleménye tökéletesen tükrözi a bevándorlókkal kapcsolatos európai helyzetet. És nem csak mennyiségi mutatók növekedéséről van szó, hanem minőségi változásról is.

A 2014. év legfontosabb eredménye a migráció területén az, hogy új "kapu" jelent meg azok számára, akik illegálisan kívánnak bevándorolni az Európai Unióba. Ezt a szerepet most Magyarország játsza. Megfelelő információt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának regionális irodája közölte. A nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy a migrációs hullámok európai térképén éppen Magyarország, többek között olyan határ menti városai, mint Szeged, lettek "forró pontokká". Főleg Afganisztán, Szíria, és a balkáni országok lakói próbálnak belépni az EU-ba ezen az úton. Magyarországra biztonsági meggondolásokból esett a választás: mediterrán útvonalak életveszélyesek, és Magyarországtól északra fekvő országokat "szögesdrót kerítéssel zárták el" - írja az AP. 2014-ben a magyar hatóságokhoz harmincötezer menedékkérelem érkezett, 2013-ban pedig 18.900. Méghozzá az elmúlt hónapokban a növekedés hatalmas méreteket öltött. Ha márciusban 683 kérvényt regisztráltak, novemberben 9.125-t, decemberben legalább 12.500 kérvény várható.

Hasonló tendencia figyelhető meg az EU más országaiban is. Ha 2008-ban Dániában 15.000 illegális bevándorló volt, most számukat 33 ezer főre becsülik. Mette Frederiksen dán igazságügyi miniszter – az Európai Unióban elfogadott integrációs gyakorlattól eltérően – kijelentette, hogy a hivatal a határellenőrzésről szóló

Törvénytervezetet készít. Véleménye szerint csak ez a törvény képes megállítani azon személyek áradatát, akik részesülni akarnak a jelentős skandináv szociális juttatásokban.

Nyugtalan a helyzet az Európai Unió másik szárnyán, Szlovéniában is. Az ország Belügyminisztériuma szerint évről-évre növekszik a bevándorlók száma, akik a világ minden tájáról érkeznek ide. A legtöbben Koszovóból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból és Iránból származnak. Jellemző, hogy az elmúlt hónapokban megnövekedett az Ukrajnából és Nigériából érkezett bevándorlók száma. Mint láthatjuk, az illegális bevándorlók problémája – és ide tartoznak a menekültek is – globális jelleget ölt. A jelenségnek van mind gazdasági, mind társadalmi és politikai dimenziója - mondta az Oroszország Ma tudósítójának Jurij Krupnov a Demográfiai, Migrációs és Területfejlesztési Intézet Felügyelő Bizottságának elnöke:

Menekültek és bevándorlók, mint globális jelenség annak a következménye, hogy nem elégséges szintű a globális fejlődés. Tény, hogy ma az emberiség nem is tudja, hogyan lehet tisztességes életet biztosítani az embereknek. És ez a világ minden régiójára vonatkozik, beleértve az úgynevezett fejlett országokat is.

Azonban a legnagyobb potenciállal rendelkező migrációs források a konfliktus sújtotta régiókban rejlenek, olyanokban, mint Ukrajna és Szíria. Az EU hatóságok véleménye szerint e veszély elleni küzdelem érdekében az EU tagállamok között el lehetne osztani a menekültek és bevándorlók befogadására szóló kvótákat. De az EU-ban nem mindenki ért egyet az ilyen megközelítéssel. A cseh kormány ellenezte a kvóták bevezetését, mert ezek pénzügyi és gazdasági megterhelést jelentik, és megkérdőjelezhetők politikai szempontból.

  •  
    és megosztani