9 december 2014, 15:32

Lavrov: A nemes gesztusok már nem hozzák meg a kívánt eredményt az EU-val fenntartott viszonyban.

Lavrov: A nemes gesztusok már nem hozzák meg a kívánt eredményt az EU-val fenntartott viszonyban.

Moszkva nem szándékozik megvitatni a nyugati szankciók visszavonásának kritériumait, de ha az Európai Unió tanúbizonyságot tesz a józan észről, készen áll konstruktív együttműködésre ebben a kérdésben. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a RIA Novosztyinak adott exkluzív interjúban. Összegezve az elmúlt év eredményeit, a külügyminiszter érintette az Oroszország, az USA és az EU közötti kapcsolatok jelenlegi szintjét, az ukrán rendezés kilátásait, a szíriai kérdést, valamint az orosz politika keleti vektorát. Első rész.

- Oroszország szenved a nyugati, elsősorban az európai szankcióktól, az EU-beli partnereink viszont Oroszország válaszintézkedéseitől. Mennyire produktív az az irányonal, hogy megőrzzük ezeket a válaszintézkedéseket? Nem veszélyezteti Moszkva hazánk állampolgárainak jólétét a politikai presztízs kedvéért?

- Sajnos, az Európai Unióval fenntartott kapcsolatainkban olyan választóvonalhoz értünk, amikor nemes gesztusok már nem adják meg a kívánt eredményt.

Ne felejtsük el, hogy a jelenlegi helyzet Brüsszel ukrajnai politikájának az eredménye, ebben többek között támogatta a szélsőséges nacionalisták által végrehajtott puccsot, és a fegyveres hatalomátvételt. Ennek eredményeként az ország a szakadás határához közeledett, belevetette magát a testvérgyilkos háborúba. Ezután az EU minden alap nélkül ránk próbálta hárítani felelősséget a tragédiáért, egyoldalú szankciókat szabott ki Oroszország ellen. Ezeknek alkalmazása törvénytelen volt, elítélésre talált az ENSZ Közgyűlésén, és ellentétes a WTO szabályaival. Ugyanakkor a szankciók bővítésének a logikája nem fűződik az ukrán válság fejlődéséhez.

Mi már többször kijelentettük, hogy teljesen elfogadhatatlan és hiábavaló az a kísérlet, hogy ultimátumok nyelvén beszéljenek Oroszországgal. A mi válaszunk ezekre a lépésekre kiegyensúlyozott volt, figyelembe vette Oroszország jogait és kötelezettségeit, amelyeket nemzetközi szerződésekben vállalt magára, beleértve a WTO-t is.

Oroszország csak akkor alkalmazott gazdasági jellegű válaszintézkedéseket, amikor a nyugati országok pénzügyi korlátozásokat vezettek be nagy állami tulajdonú bankok ellen, amelyek fő hitelezőink az ipari és a mezőgazdasági ágazatban. Azzal hogy megszigorította az orosz pénzintézetek számára hozzáférést az európai hitelforrásokhoz, Brüsszel kedvezőbb feltételeket teremtett európai áruk számára az orosz piacon.

Ennek megfelelően az európai élelmiszer-behozatal korlátozása nem tekinthető szankcióknak. Jogunk van nemzeti gazdasági érdekeink védelmére, a tisztességtelen verseny elleni harca. Oroszország megalapozott és törvénes lépéseket tett.

Nem szándékozzuk megvitatni a szankciók feloldásának kritériumait. A szankciók visszavonása azoknak a dolga, akik bevezették. Természetesen, ha az EU tanúbizonyságot tesz a józan észről, készen állunk konstruktív együttműködésre ebben a kérdésben.

- Figyelembe véve a Nyugattal fenntartott nem egyszerű kapcsolatokat, sok elemző szerint bizonyos értelemben Oroszország külpolitikája,külkereskedelme a Kelet felé fordult. Nyilvánvaló, hogy Kína a fő partner ezen a területen. Nem félő, hogy túl erős lesz a függés Kínától, és Peking kihasználhatja ezt az előnyt?

- Hazánk multivektoros külpolitikát folytat, ez rögzítve van az Orosz Föderáció Külpolitikai Koncepciója új szerkesztésében, amit az elnök 2013 februárjában hagyott jóvá. Kölcsönösen elnyös, egyenjogú kapcsolatokat akarunk fejleszteni mindenkivel, aki hajlandó rá. Számunkra az egész XXI. századra stratégiai jelentőséggel bír együttműködés az ázsiai-csendes-óceáni térséggel, és Oroszország, mint a csendes-óceáni hatalom, teljes mértékben élni fog az ázsiai-csendes-óceáni régió óriási fejlődési potenciáljával, többek között az orosz Távol-Kelet és Kelet-Szibéria fejlesztése érdekében. Ezzel magyarázható, hogy aktívan részt akarunk venni a térség integrációs folyamataiban. Ugyanakkor nem tekintjük ezt az EU-val fenntartott kapcsolataink alternatívájának, egyidejűleg azokat is szeretnénk fejleszteni.

A Kínával fenntartott kapcsolataink nem konjunkturális jellegűek, nem irányulnak senki ellen. Két legnagyobb állam vagyunk, amely a történelem akaratából közvetlenül egymás mellett él.

A XXI. század második évtizedében kapcsolataink átfogó, egyenjogú partnerséggé, stratégiai együttműködéssé váltak. E formula mögött intenzíven mélyülő politikai kapcsolatok, gyakorlati kooperáció, és nemzetközi együttműködés rejlik. Országaink vezetői többször rámutattak, hogy Oroszország és Kína közötti kapcsolatok egész történetében nem voltak olyan jók, mint jelenleg.

Az ilyen sikeres fejlesztés oka az, hogy az együttműködés alapját az egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele, a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás képezi. Ez a szó szoros értelmében vett kölcsönösen előnyös kapcsolat, amelyben nincs nagyobb és kisebb, vezető és vezetett. Természetesen az orosz-kínai kapcsolatok fejlesztése a két nép alapvető érdekeinek figyelembe vétele medrében folyik, és nem kívánjuk változtatni azt.

Nyilvánvaló, hogy ha más országok közötti kapcsolatok is emlékeztetnének az orosz-kínai kapcsolatokra, ez csak a nemzetközi stabilitás és biztonság érdekét szolgálna.

Optimizmuissal tekintünk az orosz-kínai kapcsolatok jövőjére.

 - Az ukrajnai választások után Ön azt mondta, hogy biztosan találkozni fog kijevi kollégájával. Mikorra tervezik a találkozót? Tekinti-e a jelenlegi kijevi vezetést olyan tárgyalási partnernek, aki igyekszik az ukrajnai válság reális megoldását találni Ukrajnában?

 - Nyitottak vagyunk a konstruktív párbeszédre. Mindig igyekszem jó munkakapcsolatot fenntartani az ukrán kollégáimmal. Megvitatjuk az aktuális kérdéseket, beleértve a legmagasabb szinten elért megállapodások végrehajtását.

 Petro Porosenko elnök ma a fő kijevi partnerünk, akivel a dél-keleti konfliktus megoldását keressük. Az általa javasolt béketerv és Vlagyimir Putyin elnök megfelelő kezdeményezései az ismert Minszki megállapodás alapját képezik. Ennek szigorú végrehajtása a jelenlegi válság megoldásának kulcsfontosságú feltétele. Maga Porosenko nem egyszer nyilvánosan kijelentette, hogy elfogadhatatlan a harci cselekmények felújítása a Don-medencében. Reméljük, hogy gyakorlati lépésekkel erősíti majd meg szavait, amely lépések a feszültség csökkentését szolgálják majd, tartós béke megteremtését Donyeck és Luhanszk megyében, valamint az ukrán belpolitikai párbeszéd megkezdését segítik elő.

 - Mit gondol az EBESZ megfigyelő missziójának munkájáról a konfliktus sújtotta Donyeck és Luhanszk megyében? Mennyire hatékony és elfogulatlan a misszió munkája?

 Kétségtelen, a nagyszámú nemzetközi megfigyelő csoport jelenléte Ukrajnában bizonyos stabilizáló szerepet játszott. Ugyanakkor, őszintén szólva, többet vártunk tőle.

 A megfigyelők munkájának eredményessége, hozzájárulásuk a belső ukrán válság megoldásához közvetlenül függ attól, mennyire elfogulatlanul és adekvát módon ítélik meg azt, ami Ukrajnában történik. El kell ismerni, hogy bizonyos esetekben a megfigyelők nem eléggé határozottak és elkötelezettek.

 A megfigyelők látóköréből gyakran "kiesik" az, hogy az ukrán katonák széles körűen alkalmaznak nehéz fegyvereket és tiltott lőszert civilek ellen, szándékosan semmisítik meg a dél-keleti városok létfontosságú létesítményeit. A misszió tagjai erősen retusált formában közlik a Don-medence humanitárius helyzetéről szóló információkat. Homályosan szóltak, vagy egyáltalán nem értesítettek az odesszai és a mariupoli tragédiáról, a Luhanszk elleni légitámadásokról, Szlavjanszk szisztematikus elpusztításáról, az indokolatlan letartóztatásokról, az orosz újságírók bántalmazásáról és gyilkosságokról. Ugyanakkor nyilvánvalóan túlzott figyelmet szentelnek a felkelők csapatai mozgásának, katonai felszereléseiknek.

Mindannyiunk tudatában vagyunk, milyen körülmények között dolgoznak a megfigyelők. Nem csak arról van szó, hogy erős politikai nyomást gyakorol rájuk Kijev és annak nyugati kurátorai. Közvetlen veszély alá került az EBESZ megfigyelők élete is: mint kiderült, Kijev csak névleg garantálta nekik a mentelmi jogot.

Második rész - Lavrov: Az év elején Washington nylt konfrontációba lépett Oroszországgal

  •  
    és megosztani