2 december 2014, 13:51

Vlagyimir Putyin december 1-én, a Törökországgal folytatott tárgyalásokon azt mondta, hogy a jelenlegi körülmények között Oroszország nem folytathatja a Déli Áramlat projekt realizálását, többek között az Európai Unió nem-konstruktív álláspontja miatt. Mit gondolnak erről a szakértők?

A projektbe befektetett eszközök bizonyos részét Oroszország elveszti, de a költségek nagyobb része megtérül – véli a Zerich Capital Management befektetési társaság analitikusa, Nyikolaj Podlevszkih.

Az Európai Unió azt kívánta, hogy az ő feltételei mellett építsük a Déli Áramlatot. Most politikai döntés született, amelynek következtében a földgázt nem Bulgárián, hanem Törökországon át szállítják majd. Természetesen Bulgária lesz az az ország, amelyik legtöbbet veszt a vezeték nyomvonala módosításától. Évi 400 millió eurónyi tranzitbevételtől esik el, ami komoly összeg egy ilyen szegény ország számára. A Gazpromnak is lesz vesztesége. Azonban a konszern kiadásai a déli folyosó kialakítása során megtérülnek, hiszen a törökországi gázszállítás során ugyanazt az útvonalat fogják használni.


Altan Altuntas német szociológus és az eurázsiai nemzetközi politika szakértője:

Egészében véve a látogatás, valamint az orosz-török gazdasági és politikai kapcsolatok bírálat tárgyává váltak Nyugat-Európában, ezt a hírekben is láthatjuk. Ez a Nyugat reagálása. De képeseknek kell lennünk elismerni a szomszédok politikai és gazdasági viszonyát, vonatkozik ez úgy Európára, mint minden más országra is. Gazdasági előnyről van szó: nem számít, hogy a gáz Ukrajnán vagy Törökországon át áramlik-e – végeredményben mindegy, úgy is Nyugat-Európába jut el. Oroszország és Törökország számára ez gazdaságilag előnyös. Ha Nyugat-Európa – többek között Németország – kellőképpen viszonyul a dologhoz, úgy ez nem jelent komolyabb hiányt számukra.


Rumen Ovcharov volt bolgár energiaügyi miniszter véli,hogy Bulgária elszalasztotta esélyét, el kell búcsúzni a projekttől. A bolgár szakember szerint sajnálatos dolog ez, annál is inkább, hogy a projektet határozottan támogatja Olaszország, Ausztria, Szerbia és Magyarország:

- Ez a vége. Bulgáriában most olyan vélemények is vannak, hogy mindez manipuláció Oroszország részéről. Ez aligha így van. Ugyanezt mondták 1998-ban a Kék Áramlat építésekor. Bulgária akkor sem akarta elhinni, hogy megkerülik őt. De a gáz Törökországba ment.

Nem hiszem, hogy Oroszország veszít valamit az építés megszűntetése miatt. Bulgaria viszont nem könnyű helyzetbe kerül. A projekt kezdeti stádiumában meg tudtuk győzni Oroszországot, hogy megbízható partner vagyunk. Előzékeny volt velünk szemben, beleegyezett, hogy a csöveket a tengerfenéken fektetik annak ellenére, hogy ez több mint háromszorosa emelte a projekt árát. Akkor fontos volt számára, hogy partnere legyen Dél-Európában, mert Törökország amerikai szövetségesként pozícionálta magát. Most a helyzet megváltozott, Törökország sokkal függetlenebb lett Washingtontól. Megváltoztak a prioritások.

Bulgáriának volt lehetősége, hogy biztosítsa saját energetikai függetlenségét. Sajnos, mi elszalasztottuk az esélyt. Alternatívák gyakorlatilag nincsenek. Az ország vezetői helytelen döntést hoztak. És Bulgária vereséget szenvedett.


Hugo Kiselka a Vemex cseh gázüzemeltető társaság marketing igazgatója az Oroszország Hangjának adott interjúban elmondta, hogy az orosz fél teljesen logikus válaszlépést tett, amikor partnerei nyilvánvalóan nem akarják fenntartani a stabil energetikai helyzetet Európában. Úgy fogalmazott, hogy a projektről való lemondás katasztrófával fenyegeti Bulgáriát, Szerbiát, Magyarországot és Ausztriát, hiszen az orosz gáz szállítása probléma mentes életet garantálná ezen országoknak. Hugo Kyselka elmondta, hogy a projektbe beavatkozott a politika. Ezzel elsősorban a bolgár kormány és európai kollégái intézkedéseire utalt, akik szándékosan szabotálták a projektet. A szakember szerint óriási hibát követtek el, és reális kárt okoztak az európai energiabiztonságnak.


Ozyegin Mesut Hakkı Çaşın az Isztambuli Egyetem és a Katonai Légi Akadémia nemzetközi jogi professzora:

Országaink vezetői szoros kapcsolata hozzájárult ahhoz, hogy mától kezdve az orosz-török együttműködés példa nélküli jelleget öltött. A Nyugat azt hiszi, hogy elszigetelt minket. A valóságban viszont, maga a Nyugat van jelenleg elszigeteltségben. Nemrégiben járt nálunk Joe Biden, Ferenc római pápa, tegnap volt Vlagyimir Putyin, hamarosan David Cameron jön. A G20-csúcs megmutatta a világnak, hogy ki kicsoda. A világ összes média figyelmének középpontjában Putyin úr állt. Egyre nagyobb lendületet ölt az orosz-kínai együttműködés. Tehát, ki van az elszigeteltségben? Bárki, de biztosan nem mi Oroszországgal. És az orosz-török együttműködés csak növekedni fog, a nyugati szankciók nem akadály ezen az úton. Megértjük Oroszországot, megértjük annak álláspontját az ukrán és a szíriai válságban. Külpolitikája rendkívül világos és átlátható. Moszkva viszont megért minket, és meg fogja növelni a földgázszállítást, miközben 6%-kal csökkenti annak árát. És ez egy hatalmas összeg a költségvetésünkben. Ezért véleményünk szerint, fejleszteni kell az együttműködést egy olyan országgal, mint Oroszország - ez hasznunkra válik!


Vojislav Vuletich a Gázipari Szövetség Közgyűlésének elnöke úgy véli, hogy Oroszországnak korábban kellett volna lefújnia a projektet: "Nem az oroszok árultak el minket, hanem Európa, vagy inkább az Európai Bizottság. Akarják az oroszok lefektetni a csövet? Akarják. Európa állandóan gúnyolódik vele? Gúnyolódik. Ilyen körülmények között, szerintem, Putyinnak és Millernek korábban kellett volna bejelentenie, hogy bezárja a projektet. A valóságban Európa csak saját magának okozza a kárt. Kiderül, hogy a problémákat az Európai Bizottság bürokratái okozzák, miközben a Déli Áramlat tényleges résztvevői nagyon érdekeltek annak realizálásában."


Hasan Oktay az ankarai KAVKAZSAM Stratégiai Kutatások Intézetének elnöke úgy véli, hogy "a jövőben az orosz-török kapcsolatok még szilárdabb és stabilabb alapotot nyernek." "Törökország az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos politikáját olyan gesztusnak tekintik, amellyel Törökország támogatja Moszkvát. Putyin meggyőződhetett róla, mennyire erős Törökország pozíciója a régióban. Tulajdonképpen ezért göngyölítették fel a Déli Áramlat projektet. Ez várható döntés volt. Törökország nem engedte meg, hogy belevonják őt az esetleges provokációkba a régióban, amelyek felmerülhettek volna az EU és Oroszország közötti válság idején. Annak köszönhetően, hogy Törökország határozott állást foglalt az ukrán kérdésben, semlegesíteni tudta azt a negatív hatást, ami megfigyelhető volt, amikor az EU és az USA medrében haladt a szíriai válság kérdésében"- mondta Hasan Oktay az Oroszország Ma hírügynökségnek adott exkluzív interjúban. 


Alexander Vucic szerb miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszország azon döntése, hogy kilép a Déli Áramlat gázvezeték projektből rossz hír. "Szerbia egyáltalán nem járult hozzá az ilyen döntés megszületéséhez. Közel hét éve rengeteg munkát fektetett ebbe a projektbe. Úgy gondolom, a projekt jó volt Szerbia számára, mi nem mondtunk le róla még a legerősebb nyomás alatt sem, de mi fizetünk a nagyok közötti konfliktusért" – idézi Vucicot a belgrádi Tanjug hírügynökség.


Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke mondta, nem érti a fejlett európai országok állásfoglalását, akik blokkolják a Déli Áramlat gázvezeték építését. "Oroszország azt mondta, hogy képtelen felépíteni a Déli Áramlatot, ha Európa nem akarja azt. Pár évvel ezelőtt ugyanazokból a forrásokból felépült az Északi Áramlat. Ez a csővezeték Németországba és Európa fejlett országaiba érkezett, és ott soha nem csökkent a gázellátás az ukrajnai válság ideje alatt. Miért nem engedik nekünk, hogy ugyanilyen feltételek mellett építsük fel a Déli Áramlatot? Miért kell gondolnunk, hogy a jövőben nem leszünk ellátva energiával?"- mondta Dodik az RTRS TV-csatornának. 


Gary Litman az USA Kereskedelmi Kamrája alelnöke úgy véli, hogy lemondás a Déli Áramlatról nem lesz hatással az európai fogyasztókra. "Több európai fogyasztó úgy építi a középtávú stratégiáját, hogy nem számít további szállításokra Oroszországból. Ezért nem valószínű, hogy a Déli Áramlatról való lemondás jelentősen befolyásolná az európai ipart", - mondta kedden Litman a RIA Novosztyinak. Szerinte "nem nyilvánvaló, hogy közvetlen kapcsolat van az európai vállalatok versenyképessége és a Déli Áramlat építése között.


Martin Dimitrov a Bolgár Parlament Energiaügyi Bizottságának elnökhelyettese biztos benne, hogy Oroszország nem mond le a Déli Áramlatról. "Ez Vlagyimir Putyin és Oroszország taktikai lépése. Ők semmilyen módon nem mondanak le a Déli Áramlatról. A projekt esetleges átorientálása Törökországra legalább kétszeresére, esetleg háromszorosára növelné a költségeket. Ez gazdaságilag hatástalanná, és lehetetlenné tenné azt"- mondta Dimitrov a NOVA TV-nek adott interjúban.


Stevica Dedzhanski közgazdász, a Nemzetközi Együttműködés Fejlesztési Központjának az elnöke: "Bizonyos mértékig érthető Oroszország álláspontja. Ha egy illetőnek ajánlasz valamit, amire tényleg szüksége van (az adott esetben gázt az Európai Uniónak), és ennek fejében minden lehetséges módon csak szabotázzsal válaszolnak rá, akkor egy bizonyos ponton viassza kell fordulnod, és el kell menned oda, ahol megvalósulhat ez a projekt. Azt hiszem, hogy van még lehetőség a tárgyalások folytatására Moszkva és Brüsszel között, ha az EU végre komolyan fogadja Oroszország álláspontját. Bulgária megmutatta - és nem először – hogy megbízhatatlan partner, Szerbia viszont megissza ennek a levét.


Oroszország teljesíteni fogja az európai országokkal gázszállításról aláírt minden szerződést, és megbízható szállító marad - mondta Alekszandr Novak energiaügyi miniszterUgyanakkor hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlat projekt lefújásáról Vlagyimir Putyin az EU ellenkezése miatt döntött. Novak pontosította, hogy a döntés azon alapul, hogy néhány éve az Európai Bizottság nem adta engedélyt a Déli Áramlat realizálására, nyomást gyakorolt a kormányközi megállapodás részvevőire, hogy módosítsák az Oroszországgal megkötött szerződést.


A Déli Áramlat gázvezeték-projekthez nem térünk vissza, a projekt meg van szüntetve – jelentette ki hétfőn Alekszej Miller a Gazprom vezetője"Kész, a projekt meg van szüntetve" - mondta Miller, az újságírók azon kérdésére válaszolva, hoznak-e valamilyen végső döntést a Déli Áramlat kapcsán. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között Oroszország nem tudja folytatni a a Déli Áramlat realizálását.


A jelenlegi körülmények között Oroszország nem tudja folytatni a Déli Áramlat projekt végrehajtását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Elmondása szerint Bulgária engedélye nélkül Oroszország nem folytathatja a gázvezeték építését. "Nem tudjuk megkezdeni az építést a tenger mélyében, amíg Bulgária nem adja meg engedélyt a munkák kivitelezésére. Odaérni a bolgár partokhoz és megállni ott ez abszurdum" - tette hozzá. 

  •  
    és megosztani