25 november 2014, 15:00

Bécsből Ománba viszik az iráni „nukleáris problémát”

Bécsből Ománba viszik az iráni „nukleáris problémát”

A „hatok” és Teherán iráni „nukleáris problémáról” folyó tárgyalásainak soros – sorrendben immár 11. – fordulóját minden bizonnyal Ománban rendezik meg. November 23–24-én a feleknek Bécsben nem sikerült egyeztetniük az átfogó rendezési egyezményt, így megállapodtak, hogy 2015. június 30-ig hosszabbítják meg a tárgyalások határidejét.

A tárgyalások bécsi fordulójának befejezése után Hasszán Rouhani iráni elnök elsősorban orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint hívta fel telefonon. A Kreml által közzétett közlemény szerint Rouhani megígérte, hogy a „hatokkal” egyezményt kíván elérni annak ellenére, hogy Bécsben ez nem sikerült. Teherán egyébként ezt nem egy félév múlva, hanem 3-4 hónapon belül tartja elképzelhetőnek.

Az orosz külügyi tárca azt tanácsolja, hogy nem kell eltúlozni az újabb meghosszabbítással kapcsolatos helyzet drámaiságát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangoztatta, hogy Bécsben óriási munkát végeztek és a „technikai részletek egyeztetése” maradt hátra.

Megállapodtak a tárgyalások folytatásáról. Arra számítunk, hogy három–négy hónapon belül kidolgozzák azt a dokumentumot, amelyik tartalmazza majd mindazokat az alapelveket, melyeknek realizálása aztán technikai konzultációk és technikai fejlesztések tárgya lesz.

Az Obama-kormányzat a tárgyalások folytatása mellett száll síkra. John Kerry azonban rámutatott, hogy amennyiben négy hónap múlva a felek nem jutnak közös nevezőre az alapvető problémákban, a tárgyalások egész menetét „muszáj lesz felülvizsgálni”.

A legtöbb orosz szakértő szerint az efféle fenyegetőzések nem mást jelentenek, mint politikai nyomást.

Az az állítás, hogy az „iráni probléma” rendezése katonai forgatókönyv szerint folytatódik majd, a tárgyalási taktika része – állítja Vlagyimir Jevszejev orosz politológus.

A felek érdekeltek a tárgyalások folytatásában. Nem hinném, hogy a folyamat megakadna. Pláne, hogy van érdeklődés az USA és Irán együttműködése iránt, többek között az Iszlám Állam szervezet iraki extrémistái elleni harc terén. És ott van még Afganisztán problémája, és léteznek még mindenki számára közös problémák is.

Oroszország hozzáállása a problémához mindig kiegyensúlyozott és logikus volt. Moszkva több évvel ezelőtt felajánlotta, hogy Oroszországba szállítja az iráni urán egy részét mindenféle meglepetés elkerülése érdekében, hogy ezzel eltüntesse a gyanú alapját is az urániumnak fegyver előállításához elegendő fokú illegális dúsítását illetően. Szergej Lavrov a bécsi tárgyalásokon a fokozatos előrehaladást javasolta a rendezési folyamat terén: a szankciók bizonyos részének visszavonását Teherán bizonyos lépései után. De úgy látszik, ezeket a javaslatokat elvetik csupán amiatt, hogy Oroszország lépett fel velük.

Egészében véve tudni kell, hogy nem Irán „nukleáris programja” jelenti a veszélyt, hanem az, hogy a megállapodások hiánya miként hat majd az atomsorompó rendszerére.

  •  
    és megosztani