19 november 2014, 16:26

Obama mint „második Bush”

Obama mint „második Bush”

Egyre nagyobb az elégedetlenség Barack Obama amerikai elnök külpolitikájával, még belföldön is. Obama külpolitikája pusztító hatást gyakorol az Egyesült Államokra és semmilyen hasznot nem hoz az országnak – fejtette ki véleményét az CIA egykori igazgatója, Robert Gates. Elmondása szerint „az USA nemzetbiztonsága szempontjából a legnagyobb veszélyt az a két négyzetmérföld jelenti, ahol a Fehér Ház és a Capitolium áll”.

A huszadik századi amerikai diplomácia pátriárkája, Henry Kissinger pedig rámutatott, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók, amelyeket Washington kezdeményezett, lazítják a nemzetközi viszonyrendszert.

A demokrácia eszméinek szilárdítása érdekében Washington keresztes hadjáratot indított minden olyan országba, amelynek népe nem kívánkozik a „fényes demokratikus jövőbe”. Az, hogy a népek pusztulást és éhínséget kapnak végeredményként, nem más, mint „termelési költség” – véli Fjodor Vojtalovszkij, a politikai tudomány doktora.

Az, ami egyebek között Ukrajnában történik, nagyon komolyan eltér az amerikai nemzeti érdekek amerikai pragmatikusok általi felfogásától. Ezek az erőegyensúly, az ország érdekei kategóriáiban gondolkodnak. Az euroatlanti biztonsági érdekek szempontjából a mai ukrajnai válság nagyon komoly destabilizálási forrás egész Európa számára. Az Oroszországgal fenntartott viszony szempontjából pedig ez az orosz-amerikai együttműködés bukását, a NATO-val, az EU-val folytatott együttműködés kudarcát jelenti. Az efféle offenzív ideologizált politikára való átállással Washington rendszerproblémákat termet saját maga és szövetségesei számára távlati perspektívában.

Teljesen értelmetlen lenne bármilyen fordulatra számítani Obama részéről a nemzetközi ügyekben – vallja meggyőződéssel Vlagyimir Dzsabarov orosz szenátor.

Elnöki ciklusa végéig Obama már aligha változtat bármit is politikájában, amelyik ezelőtt is eléggé népszerűtlen volt. De közben a demokraták többséggel rendelkeztek a szenátusban. Most viszont Obama politikai ellenfeleinek nyomása alá került. Már nem változtat irányvonalán és nem adja fel agresszív Oroszország-ellenes retorikáját sem. Politikája ingerültséget kelt nemcsak az amerikaiak, hanem az USA európai szövetségesei körében is.

Európában kezdik számításba venni, hogy vajon ki foglalhatja el az elnöki bársonyszéket a 2016-os amerikai elnökválasztás után? A november 4-i választásokat követően az óvilágban kialakult hangulat egypár szóban írható le – olvasható a The Guardian lapban: „Obama elnökségének vége van, új kapcsolatokat kell tervbe venni.” Nem arról van szó, hogy az EU túlságosan aggódna amiatt, hogy a republikánus-párti többséggel rendelkező amerikai kongresszus milyen törvényeket fog elutasítani. Egyáltalán nem erről van szó. Obama 2008-ban került hatalomra mint ifj. George Bush politikájának ellenszere. Nagy tekintélye volt, nagy remények fűződtek hozzá. Végeredményben pedig egy „második Bush” lett belőle.

  •  
    és megosztani