17 november 2014, 15:56

Vlagyimir Putyin orosz elnök interjúja az ARD német tévécsatornának

Vlagyimir Putyin orosz elnök interjúja az ARD német tévécsatornának

Vlagyimir Putyin az ARD német tévécsatornának adott interjújában választ adott az ukrajnai helyzetre, a szankciókra, az Oroszország és az EU viszonyára vonatkozó kérdésekre. Az interjú rövidített változatát publikáljuk.

HUBERT SEIPEL: Tisztelt Elnök úr! Ön máig az az egyedüli orosz Elnök, aki beszédet mondott a Bundestagban. Ez 2001-ben történt. Ön akkor a német-orosz viszonyról, Európa Oroszországgal közös építéséről beszélt, azonban óva is intett. Azt mondta, hogy gyökerestől ki kell irtani a „hidegháború” eszméit. Azonkívül Ön azt is mondta, hogy bár közös értékrend szerint élünk, mégsem bízunk meg egymásban. Miért volt Ön már akkor is kissé pesszimista?

VLAGYIMIR PUTYIN: Előrebocsátom, hogy nem figyelmeztettem, nem intettem óva senkit és nem voltam pesszimista. Egyszerűen igyekeztem kielemezni az európai és a világhelyzet fejlődésének előző szakaszát azok után, hogy megszűnt a Szovjetunió. Prognózist engedtem meg magamnak a helyzet különböző variánsok szerinti kifejlődését illetően. Úgy láttam, hogy ez eléggé objektív elemzés volt. Abból indultam ki, hogy a múlt problémáinak ismeretében a jövőben át kell térnünk viszonyunk sokkal kényelmesebb és kölcsönösen előnyös építéséhez.

SEIPEL: A NATO a Fekete-tenger térségében, az orosz határ közelében rendez manővereket, az orosz bombázók pedig az európai nemzetközi légtérben gyakorlatoznak. A védelmi miniszter azt mondta talán, hogy még a Mexikói-öbölig is eljutnak. Mindez a „hidegháború” újabb kiadását jelenti.

PUTYIN: A NATO bázisainak száma növekszik. Vajon orosz bázisok találhatók szerte a világban? Nem, ezek a NATO bázisai, amerikai bázisok találhatók világszerte, többek között határunk közelében is, és számuk egyre növekszik.

Azonkívül a közelmúltban döntés született a különakciókat megvalósító csapatok szétbontakozatásáról, éspedig megint csak az orosz határ közvetlen közelében.

Ön különböző manővereket és repülőgépek, hajók mozgását említette stb. Igaz ez vagy sem? Igen, ez igaz.

De először is, Ön azt mondta – vagy a fordítás volt helytelen –, hogy nemzetközi európai légtérről van szó. A légtér vagy nemzetközi – vagyis semleges, vagy pedig európai. Egyszóval, mi kizárólag nemzetközi vizekben és nemzetközi légtérben rendezünk gyakorlatokat.

1992 után úgy döntöttünk, hogy beszüntetjük stratégiai légierőink repülését. Ugyanakkor sok éven át amerikai partnereink folytatták a járőrözést saját nukleáris erőikkel, repülőgépeivel (erről beszélek), a korábbi útvonal szerint, egyebek között az orosz határ közelében. Ennélfogva néhány évvel ezelőtt, látva, hogy nem történik semmi, senki sem viszonozza lépésünket, felújítottuk stratégiai légierőink repülését távoli járőrözési térségekben.

SEIPEL: A mostani válságban az Európai Unió és Ukrajna szerződése játszotta az elsütő billentyű szerepét. A szerződésnek viszonylag ártalmatlan elnevezése van – „Az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződése”. A szerződés központi cikkelye megnyitja Ukrajnát az Európai Unió előtt és viszont. Mi a veszélyes ebben Oroszország számára? Ön miért ellenezte a szerződést?

PUTYIN: A valóságban a gazdasági szférában majdnem ugyanaz történik, mint a biztonságiban. Egyet mondunk, mást cselekszünk. Egységes térség kialakításának fontosságát hangoztatjuk, a valóságban pedig újabb választóvonalakat húzunk.

Mert mit irányoz elő a társulási szerződés? Már többször hangoztattam, de bizonyára még egyszer el kell mondanom, lenullázzák az Ukrajna területén az európai árukra kivetett behozatali vámokat. De Ukrajna már a FÁK keretében szabadkereskedelmi övezet tagországa, így Oroszország és Ukrajna között nulla a vámtarifa. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az európai áruk ukrán területen át közvetlenül az Oroszországi Föderáció vámterületére fognak áramlani.

Van sok más dolog is, amelyik, meglehet, nem annyira világos a problémában nem járatos embereknek, de ezek létező dolgok. Miről van szó? Műszaki szabályozásról, amelyik nem egyezik az Európai Unióéval, eltérő normák szerint járunk el. Műszaki ellenőrzési normákról, növény-egészségügyi normákról, az áru származása elvének meghatározásáról van szó. Hogyan engedhetjük meg mindezt? A kezdet kezdetétől mondtuk: „Nézzék csak, mi támogatjuk ezt, de csináljunk mindent fokozatosan, figyelembe véve a reális problémákat, amelyek felmerülhetnek köztünk és Ukrajna között.” És mi volt a válasz? „Ez nem tartozik önökre, ne üssék bele orrukat.”

SEIPEL: Amikor az Ukrajnával aláírandó szerződésről volt szó, a tárgyalások mégis elégé huzamos ideig zajlottak. Amikor tavaly novemberben az előző elnök nem írta alá a szerződést, erőszak-hullám söpört végig, a Majdanon embereket gyilkoltak meg. Ön figyelemmel követte nyomon az eseményeket. Nagyon gyorsan reagált. Ön, mondható, annektálta a Krímet. A Nyugat ezt a nemzetközi jog megsértésének tekintette. Ön alábecsülte a Nyugat reakcióját és az esetleges szankciókat, amelyeket aztán életbe léptettek?

PUTYIN: Szerintünk ez a reakció abszolút nem felelt meg annak, ami történt.

Amikor azt halljuk, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot, akkor ez nem vált ki bennem semmi mást, csak csodálkozást. Mert mi a nemzetközi jog? Elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapszabályai, a nemzetközi gyakorlat és ezen gyakorlat értelmezése megfelelő nemzetközi szervek által.

Mélységes meggyőződésem, hogy Oroszország nem sértette meg semmiben a nemzetközi jogot. Igenis, nem tagadom, természetesen ez olyan tény, amelyet soha nem titkoltunk, hogy fegyveres erőink, mondjuk meg nyíltan, elzárták a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erőket, de nem azért, hogy bárkit is szavazásra kényszerítsünk – ez lehetetlenség –, hanem azért, hogy elejét vegyük a vérontásnak, hogy az emberek lehetőséget kapjanak annak kifejezésére, hogy milyennek látják saját jövőjüket és gyermekeik jövőjét.

Azonkívül létezik egy remek és friss precedens – a koszovói precedens. A Krímben nem történt semmi azon kívül, ami már megtörtént Koszovóban.

SEIPEL: Ukrajnában napjainkban megosztottság van. Négyezren elpusztultak, több százezer menekült egyebek között Oroszországba is áramlott. Az ország keleti részén orosz ajkú szeparatisták széleskörű autonómiát követelnek, egyesek csatlakozni kívánnak Oroszországhoz. A minszki megállapodások értelmében tűzszünet következett be, de nap mint nap emberek pusztulnak. Az ország csődbe jutott. A konfliktusban tulajdonképpen mindenki vesztett. Ukrajna elsősorban, de Európa és Oroszország is. Ön szerint milyen jövő vár Ukrajnára?

PUTYIN: Ukrajna bonyolult ország, és nemcsak etnikai összetétele tekintetében, hanem az ország mai formájában való kialakulása tekintetében is.

Van-e jövője és milyen ez a jövő? Úgy gondolom, hogy természetesen van jövője. Nagy ország, nagy nép, 43-44 millió lakosa van. Európai kultúrájú nagy európai ország.

Tetszik tudni, csak egyvalami hiányzik. Azt hiszem, hiányzik annak a felfogása, hogy a siker, a stabilitás, a prosperálás megköveteli azt, hogy az ország területén élő embereknek – bármilyen (magyar, orosz, ukrán vagy lengyel) nyelven is beszéljenek – érezniük kell, hogy ez a hazájuk. Ehhez pedig érezniük kell, hogy itt teljes mértékben megvalósíthatják álmaikat, méghozzá semmiképpen sem rosszabb módon, mint bármilyen más területen, sőt, bizonyos értelemben talán jobban is. Ennélfogva nem értem, hogy némely politikai erők Ukrajnában miért még hallani sem kívánnak a föderalizálás lehetőségéről.

Most hallhatjuk, hogy nem föderalizálásról, hanem decentralizálásról lehet szó. Mindez csak játszadozás a szavakkal. Meg kell érteni, mit fednek a decentralizálás, föderalizálás, regionalizálás fogalmai. Lehet még egy tucat újabb szót kitalálni. Fontos, hogy a területen élő emberek megértsék, hogy van joguk valamire, hogy önállóan hozhatnak döntést saját életükről.

  •  
    és megosztani