8 november 2014, 13:41

Oroszország és Kína megingatja a dollár alapját

Oroszország és Kína megingatja a dollár alapját

Oroszország és Kína egymás felé közeledése fenyegeti az amerikai dollár jólétét – vélik az elemzők. Li Keqiang az Államtanács elnöke moszkvai látogatása során a felek megerősítették kölcsönös szándékukat, hogy maximálisan növeljék az elszámolásokat rubelben és jüanban.

Májusban a Gazprom és a CNPC 30 évre szóló gázellátási szerződést írt alá, ennek alapján Kína összesen 400 millirád dollárnyi gázt kap Oroszországtól. A szerződés keretében az első kifizetések jüanban történtek. Így az orosz Központi Bank és a Kínai Népi Bank három évre szólóan swap line-t nyitotta meg 150 milliárd jüanra (24,5 milliárd dollár). A nemzetközi kereskedelmi ügyletre a dollár részvétele nélkül került sor. Természetesen egy orosz-kínai megállapodás nem érinti a dollár sorsát. Azonban elképzelhető, hogy más kereskedelmi szerződések is amerikai valuta nélkül valósulhatnak meg a világon - mondta Andrej Vinogradov elemző.

- Az orosz-kínai forgalom elég nagy, és stabilitásra van szükségünk. A rubel dollárral szembeni volatilitása negatívan befolyásolja a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat Oroszország és Kína között. Ezért mindkét ország érdekelt abban, hogy megelőzze árfolyamkockázatat. A stabilizáció egyik módszere lehet, ha az elszámolásokban nemzeti valutákra térnek át.

A swap-line megnyitása a két központi bank között az első lépés a stabilizáció felé – jegyzi meg Andrej Vinogradov. A nyugati szankciók miatt orosz cégek kevesebb olcsó hitelt kapnak. Ilyen körülmények között a jüan-swap megoldja a problémát, mivel az orosz Központi Banknak nem kell vásárolnia a dollárt a piacon.

Figyelemre méltó, hogy más országok is, amelyeket nem érintenek a nyugati szankciók, igyekeznek csökkenteni függőségüket a dollártól. Idén nyáron, a BRICS-államfők megállapodást írtak alá a devizatartalékokról és az Új Fejlesztési Bank létrehozásáról. Ezek tulajdonképpen, az IMF és a Világbank regionális mini-analógjai. Hozzá kell tenni, hogy az IMF és a Világbank most az USA politikai nyomásának eszközévé váltak.

Sőt, még amerikai cégek is áttérnek a jüanban történő elszámolásokra. A SWIFT adatai szerint csak egy év alatt a a kínai valutában végrehajtott tranzakciók volumene 3-szorosára nőtt. Amerikai cégek számára előnyösebb, ha a kínai partnerekkel végrehajtott tranzakciókban lemondanak a dollárról, mert a dolláros tranzakciók esetén megnövekednek a jutalék költségek.

Úgy tűnik, hogy Peking komolyan gondolkodik azon, hogy új nemzetközi tartalék valutát hozzon létre. A kínai kormány fokozatosan liberalizálni akarja monetáris politikáját. Kiszélesítették a kereskedelmi folyosót, amelyen belül változhat a jüan kurzusa, megszűnt számos korlátozás a tőke szabad mozgása terén.

De egyelőre a jüan részaránya a kereskedelemben nem felel meg annak a helynek, amit Kína foglal el a világgazdaságban. Egyetlen központi bank – a Bank of China kivételével – nem rendelkezik tartalékkal a kínai valutában. A CLS-rendszer sem hajtja végre elszámolásait a jüanban.

Így nem valószínű, hogy hamarosan csökken a függőség a dollártól. Még mindig dollárban hajtják végre a globális tranzakciók több mint 70%-át. A jüan pedig a használat gyakorisága tekintetében a hetedik helyen áll a világon. Ugyanakkor folyamatosan növekszik azon országok száma, akik közvetlenül a jüannal kívánnak dolgozni, megkerülve a dollárt.

  •  
    és megosztani