7 november 2014, 14:22

Ki menti meg az EU-t?

Ki menti meg az EU-t?

A héten nyilvánosságra hozták az Európai Unió szakértői elemző előrejelzését, amely jelentősen rosszabb perspektívákat rajzol az EU és az euróövezet gazdasági növekedése terén - többek között a 2015. évre is.

2014-ben a GDP növekedés várhatóan 0,8%-t teszi ki az 1,2% helyett. Az euróövezetben a növekedés negatív korrekciója még rosszabb: 1,7% helyett 1,1%. Ez a mutató már 2015. évre vonatkozik. Csökkenést mutatnak a gazdasági tevékenység fő mutatói is az euróövezetben. Rick Spooner a sydney-i CMC Markets vezető elemzője úgy véli, hogy "az euróövezet romló perspektívái" negatív hatással lesznek a globális gazdasági trendekre.

Az EU-ban bekövetkező válság okai elsősorban Brüsszel hibás pénzügyi politikájában rejlenek - mondta Jakov Mirkin az Orosz Tudományos Akadémia szakértője az Oroszország Hangjának adott interjúban:

- A költségvetési konszolidáció és a gazdasági növekedés valójában ellentmond egymásnak. A költségvetés konszolidációja általában a költségek, a munkahelyek számának csökkentését jelenti a közszférában, és az adóemelést. Mindez nem a gazdasági fejlődést, hanem inkább a csökkenést eredményezi.

Ha azonban az EU-válsághoz objektív okok vezettek, a szervezet vezetősége politikai intézkedései még tovább súlyosbítják azt. Az európai országok összegezik anövekvő veszteségeiket. A dán Berlingske lap szerint az Európai Unió "szankciós háborúja" Oroszországgal a nemzeti mezőgazdasági termelők és az őket hitelező bankok csődjéhez vezethet. "Az Oroszországban bevezetett tilalom az élelmiszerek importjára és ezen termékek iránti kereslet csökkenése Kínában lenyomta a sertéshús és a tej árát. Csökkennek gabona- és nerc szőrme árak is. Ennek eredményeként számos dán gazdát csőd fenyegeti"- írja a lap.

Veszélybe kerültek globális projektek, amelyektől az európai polgárok élete függ. Az EU-ban egyre jobban hallani olyan hangokat, amelyek az Oroszországgal folytatott együttműködés javára szónak. Sauli Niinistö finn elnök felszólította az észak-európai és balti országok vezetőit, hogy ne fokozzák a konfrontációt Oroszországgal. Hangsúlyozta, hogy az hazája nem enged más országok nyomásának az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban.

Ugyanakkor Magyarország parlamenti határozattal támogatta politikai partnerséget Oroszországgal. A képviselők úgy döntöttek, hogy felgyorsítják a Déli Áramlat gázvezeték építését Magyarország területén. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy függetlenül attól, milyen helyzet alakul ki Ukrajnában "a gáznak kell jönnie Magyarországra, ezért szükségünk van egy másik csővezetékre". A körülmények furcsa egybeesése folytán az internetadó elleni tüntetések, amelyeket Brüsszel támogatott, gyorsan torkolltak az Orbán-kabinet elleni tüntetésekbe; és ez éppen akkor történt, amikor a kormány a Déli Áramlat sorsát vitatta meg.

  •  
    és megosztani