30 október 2014, 17:17

Kutatók bebizonyították az arktiszi self iránti orosz igények megalapozottságát

Kutatók bebizonyították az arktiszi self iránti  orosz igények megalapozottságát

Oroszország visszatér arktiszi birtokai bővítésének kérdéséhez. Szakértők véleménye szerint az újabb bizonyítékok bőven elegendőek ahhoz, hogy a kontinentális talapzat határait megállapító ENSZ-bizottság pozitív döntést hozzon a kérdésben.

Az Arktiszban Oroszország igényt tart az egymillió négyzetkilométert meghaladó területre. Oroszország 2015 tavaszán újabb kérvényt nyújt be az ENSZ-be az arktiszi self határai bővítésének kérdésében. Ezt Szergej Donszkoj orosz természeti-készleti miniszter jelentette be október 28-án, Szentpétervárott ünnepélyesen fogadva a sarkköri expedícióból visszatért Akagyemik Fjodorov tudományos kutatóhajót.

Oroszország első kérvényét a bizottság 2002-ben vizsgálta ki. Azonban akkor szakértők nem tudtak dönteni a kérdésben a bizonyítékbázis hiányosságai miatt. Akkor úgy döntöttek, hogy pótlólagos tengeri kutatásokat kell végezni. Ilyen kutatómunka 2005-ben indult be. Az Akagyemik Fjodorov hajó csapata mintegy 350 ezer négyzetméteren végzett átfogó kutatásokat az Északi Jeges-tengeren.

A kutatók most már kimerítő bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a Lomonoszov- és Mengyelejev-hátság, ill. az azokat elválasztó medence az eurázsiai kontinens oroszországi peremének tenger alatti folytatását képezi. A világóceán földtanával és ásványkészleteivel foglalkozó kutatóintézet igazgatója, Valerij Kaminszkij hangoztatta:

A self határát nem szabad közvetlen földrajzi értelemben venni. Bármely ország igényt tarthat a tengerfenékre a 200 mérföldes gazdasági övezetén túl, amelyet a szárazföldi határ szélső pontjától mérik, beleértve a fokokat és szigeteket. Amennyiben valamely ország szárazföldi peremének a tengerfenéken folytatása van, úgy megfelelő munkálatok lebonyolítását és a szükséges bizonyítékok előadását követően bővítheti gazdasági övezetét.

Az ENSZ illetékes bizottsága nem vizsgál ki területi vitákat. Mindössze műszaki szerv. Az országok maguk állapítják meg a határt a selfen kétoldalú egyezmények által. Az Arktiszban összesen 5 ország van: Norvégia, Dánia (Grönland oldaláról), Kanada, az USA és Oroszország. Ha térképre vetítjük ezen országok arktiszi érdekövezeteit, akkor észrevehetjük, hogy azok, ha kereszteződnek is, de apróbb szektorokban. Vagyis a problémák elvileg kiküszöbölhetők. De csakis abban az esetben, ha az Arktiszt nem változtatjuk a geopolitikai szembenállás porondjává – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Még jóval az ukrajnai események előtt hallottuk, hogy a NATO fokozni kívánja jelenlétét ebben az övezetben. Azt gondolják, hogy az Arktiszban a katonai tényező növekedni fog. Oroszország szilárdan ahhoz tartja magát, hogy az Arktiszban nincsen semmilyen probléma, amelynek rendezése megkívánná a NATO részvételét. Mi több, ott egyetlen olyan probléma sincs, amelyik katonai megoldást követelne. Az Arktisz a párbeszéd területe.

  •  
    és megosztani