16 október 2014, 15:55

Magyar kihívás az Európai Uniónak és Ukrajnának

Magyar kihívás az Európai Uniónak és Ukrajnának

Újabb győzelmét ünnepli a FIDESZ Magyarországon. A 23 nagyvárosból 20 polgármesteri hivatalát a párt képviselői fogják vezetni Az ellenzék a Magyar Polgári Szövetség sikerét a helyhatósági választásokon a választási reformoknak, a fokozott kormánypropagandának, valamint a gáz- és a villanyáram tarifája csökkentésének próbálja tulajdonítani.

De kétségtelen tény: a FIDESZ Orbán Viktor miniszterelnökkel az élén abszolút vezető pozícióban áll a magyar közvéleményben. Mivel magyarázható ennek a jobboldali konzervatív pártnak töretlen népszerűsége? Úgy tűnik, nem árt neki Brüsszel éles bírálata. Vagyim Truhacsov politológus véleménye:

Orbán Viktor karizmatikus politikus, Magyarország pedig nem túl erős demokratikus hagyományokkal rendelkező ország. Orbán politikájának melléfogásai nem túlságosan ártanak népszerűségének. A magyar miniszterelnök az az ember. Akiről sokat beszélnek Európában. Véleményem szerint a most működő európai államfők között ő a legkiválóbb. Megpróbál az USA-tól, az EU-tól, Németországtól független politikát folytatni, ami emeli a magyarok nemzeti önbecsülését. Megmutatja, hogy az igen súlyos gazdasági helyzetben lehet nem meghajolni a külső központok előtt. A gazdasági bukások már régen elkezdődtek, és részben ezeket az előző kormányzás – a szocialisták és liberálisok, valamint az EU rovására lehet írni. A FIDESZ kormányzásának négy éve alatt a helyzet, ha nem is túl jelentősen, de javult. Magyarország most az életszínvonalával olyan országok közé sorolható, mint Litvánia és Horvátország. Egyszóval nincs okunk csodálkozni a kormányzó párt, pontosabban vezetőjének választási sikerein.

Mit jelent ez a szomszédos Ukrajna számára?

Úgy vélem, nem sok jót. Magyarország fokozni fogja erőfeszítéseit, hogy Kárpátalján Magyar nemzeti körzetet alakítsanak ki, hogy azután ott népszavazást tartsanak a különválásról. Azt tartom, hogy a délnyugati Kárpátalja Ukrajna számára elveszett. Itt már mintegy 200 ezer magyar útlevelet osztottak ki, jóllehet az utóbbi népszámlálás szerint ott csak 150 ezer magyar él. A helyi lakosok alig beszélnek ukránul és nem tanulják ezt a nyelvet. A magyar tévét nézik, a magyar sajtót olvassák, Magyarországra járnak dolgozni, magyar főiskolákban tanulnak. A behívások tervei Beregszászban meghiúsultak. Senki nem akar meghalni Donyeck vidékén. A térség ténylegesen már Ukrajnán kívül létezik. Ismétlem: Magyarország kemény vonalat fejt ki Kárpátaljával kapcsolatban.

A nyugati sajtóban arról írnak, hogy Orbán Viktor Magyarországon valami Oroszországhoz hasonlót hoz létre, és őt magát is Vlagyimir Putyinhoz hasonlítják. Ezek korrekt párhuzamok?

Az erős vezér az, amire ma igény van Oroszországban, és Magyarországon is. Itt népeink igényei egybeesnek. Megegyeznek elképzeléseink az erkölcsi értékekről és a környező világról. Ez a kereszténység vezető szerepe a társadalomban, amit Magyarországon még az alkotmány is rögzít, a családdal kapcsolatos nézetek, amit úgy értelmezünk mint férfi és nő szövetségét, és sok másban is, ami érthetően ellentmond a liberális szemléletnek. Lehet-e ezt Nyugattal szembeni „hívásnak” tartani? Úgy gondolom, inkább felhívás annak megértésére, hogy a világ sokrétű és sokszínű.

Magyarország, Orbán Viktor, Fidesz, győzelem, helyhatósági választások, Politika
  •  
    és megosztani