14 október 2014, 17:31

Az EU: eloszlik-e a sor a recepción?

Az EU: eloszlik-e a sor a recepción?

A Die Presse bécsi lap jelentése szerint az Európai Politika Osztrák Társasága felmérést végzett a polgárok körében arról, hogy mit gondolnak az Európai Unió további bővítéséről. A válaszadók többsége ellene szólt. És ugyanazokban a napokban ismertté vált, hogy az EU Régiók Bizottsága éppen az osztrák képviselőt bízta meg, hogy készítse az Európai Unió bővítésével kapcsolatos állásfoglalást.

Az egységes Európa a bővítés több "hullámát" élte át. A legutolsó hullám, amely a sajtóban a Big Bang nevét kapta, 2004-ben történt, amikor az EU-hoz egyszerre 10 ország csatlakozott. Köztük hét ország korábban az úgynevezett "szocialista közösséghez" tartozott.

Amint hamarosan kiderült, az újonc országok nem feleltek meg az EU felvételi követelményeinek. Bulgária és Románia csatlakozását követően 2007-ben Európa politikai vezetői hangsúlyozták, hogy szünetet kell tartani az EU további bővítésében. De 2013 júliusában még egy, a huszonnyolcadik tag csatlakozott az európai klub soraihoz, ez Horvátország volt. Ez alkalommal a szakértők többsége egyértelmű véleményt fejezte ki: meg kell állni.

Mindazonáltal a napokban Brüsszelben terjedelmes dokumentum jelent meg a "Bővítési stratégia és a 2014-2015. év legfontosabb kihívásai" címmel.

A dokumentum kilátásba helyezi a nyugat-balkáni országok felvételét az unióba. Jelenleg tagjelölt státuszát kapta Szerbia, Montenegró, Macedónia és Albánia. A lehetséges jelöltek köze került Bosznia-Hercegovina és Koszovó. 2015 áprilisában Franz Shausberger az Európai Régiók salzburgi intézetének professzora beszámolót tart az EU bővítési stratégiájáról.

Kíváncsiak vagyunk, hogyan értelmezi majd Ausztria képviselője a soron következő bővítési "hullámot". Meg kell jegyezni, hogy Ausztria lakosságának kétharmada ellenzi Szerbia, Macedónia és Montenegró felvételét az EU-ba, a polgárok 80 százaléka ellenzi Albánia és Koszovó tagságát.

Természetesen, nem valószínű, hogy a professzor kesztyűt dob Brüsszelnek. Különösen azért, mert, amint azt a napokban a Bürgerstimme in Weltpolitik német internetes portál megjegyezte, a "kitalált ellenség" megjelenése az u.n. agresszív Oroszország személyében, valamint az USA közvetlen nyomása alatt "szándékosan megrendezett" ukrán válság megfelelő alkalmat biztosít arra, hogy ösztönözzék az Európai Unió "expanzióját" keleti irányban. Vlagyiszlav Belov az Európa Intézet szakértője az Oroszország Hangjának adott interjúban beszélt az EU bővítése átpolitizálásáról.

- Az EU keleti bővítsével kapcsolatos döntését politikai motívumok indokolják. Ezzel betetőzni akarták az erők geopolitikai újraelosztását az európai kontinensen, belevonva a volt szocialista blokk országait a nyugat-európai integráció folyamtába, annak ellenére, hogy egyikük sem állt készen erre.

  •  
    és megosztani