6 október 2014, 15:40

Enyhíthető-e a feszültség a NATO és Oroszország között?

Enyhíthető-e a feszültség a NATO és Oroszország között?

Jens Stoltenberg a NATO új főtitkára hivatalba lépésekor egyértelművé tette, hogy helyre akarja állítani a békét Oroszország és a NATO között. Lehetséges-e ez? Erről beszélt Matthias Dembinski a Béke- és Konfliktuskutatási Hesseni Alapítványnak adott interjúban.

Riporter: Mik azok a legfontosabb feladatok, amelyek Stoltenberg előtt állnak?

Dembinski: Ugyanúgy, mint minden elődjénék, fő feladata, hogy közvetítsen. Azaz igyekeznie kell, hogy a szövetségen belül egy közös nevezőre hozzon különböző álláspontokat és érdekeket. Ha például, feltenné a kérdést, hogy hogyan pozícionálja magát a NATO Oroszországgal kapcsolatban, akkor meglátnánk, hogy a szövetségben különböző nézőpontok és vélemények vannak. És ebben a helyzetben Stoltenbergnek közvetítőként kell eljárnia.

Riporter: Stolteneberg ragaszkodik egy új diplomáciai párbeszédhez Oroszországgal. Mit kell csinálnia a Stoltenberg vezette NATO-nak, hogy ismét konstruktív párbeszéd kezdődjön a felek között?

Dembinski: Oroszország akciói Ukrajnában, valamint Putyin legutóbbi nyilatkozatai megerősítették a veszély érzetét a szövetség néhány új tagjánál. Ezért viszontbiztosításra van szükség, és a NATO dolgozik ezen. De az is fontos – és a szövetség ezt el is ismeri -, hogy a NATO intézkedései megfeleljenek a NATO-Oroszország Alapokmánynak. Ez a legfontosabb dokumentum, amely szabályozza az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatokat. A következő lépés: meg kell találni lehetőséget az Oroszországgal folytatott együttműködésre. Nyilvánvaló, hogy az európai biztonságot csak Oroszországgal együtt érhetjük el, nem pedig ellene.

Riporter: Stoltenberg mérsékelt nézeteket valló ember. Fiatal korában a vietnami háború ellen és a NATO-akciói ellen lépett fel. Feltételezhető, hogy ezt a posztot az ukrajnai válság kapcsán kapta, és azért, mert józan elképzelése van a Moszkvával fenntartandó kapcsolatokról. Milyen irányba tudja állítani a NATO munkáját?

Dembinski: A főtitkárok cselekvési szabadsága meglehetősen korlátozott. Ők elsősorban vezetők, nem tábornokok. De ha Stoltenberg szabad kezet kap, és élni is akar vele, akkor talán egy kevésbé agresszív viselkedési vonalat választ, és diplomáciai úton törekszik majd megoldani a konfliktusokat.

Riporter: Számít-e arra, hogy Stoltenberg új stratégiai koncepciót választ?

Dembinski: Egy kicsit várni kell még. Ez attól függ, hogy mennyi ideig marad hivatalban. A NATO 10 évenként fogad stratégiai koncepciót.

Riporter: Hivatalba lépése után Stoltenberg látogatást tesz Lengyelországban és Törökországban. Mit jelent ez?

Dembinski: Ezek olyan országok, amelyeknek határain komoly konfliktusok vannak, és akik nem várnak szolidaritást a NATO-beli partnerei részéről, ugyanakkor a legnagyobb szükségük van rá.

  •  
    és megosztani