1 október 2014, 15:10

Őrségváltás a NATO főtitkári posztján

Őrségváltás a NATO főtitkári posztján

Jens Stoltenberg volt norvég miniszterelnök október 1-én lépett az atlanti szövetség főtitkárának tisztségébe. Elődjétől az ukrajnai válságot örökölte, valamint rendkívüli feszültséget az Oroszországgal ápolt viszonyban. Moszkva hajlandó normális párbeszédet folytatni Stoltenberggel. De vajon kész-e erre a NATO?

Az új NATO-főtitkárt, aki Anders Fogh Rasmussent váltotta fel ezen a poszton, március 28-án, vagyis az ukrajnai válság közepette választották meg. Azóta a NATO és Oroszország viszonya nem javult. Sőt, a szövetség képviselői többször hangoztatták, hogy Oroszországot immár nem tekintik partnernek. Azonban ellenfélnek sem nevezték Oroszországot.

Stoltenberg feladata, hogy a meg nem oldott ukrajnai válság viszonyai közt újabb perspektívákat kutasson fel az atlanti szövetség és Oroszország kapcsolatai terén. Azonban nem lenne szabad eltúlozni a NATO-főtitkár szerepét ebben a folyamatban.

„A főtitkárnak lehetne befolyása a dolgokra, ha ugyan erős politikus. Amikor a nagytapasztalatú politikus, a holland Joseph Luns töltötte be a tisztséget, lehetett befolyása, sokat adtak a véleményére. De napjainkban a főtitkár inkább koordinátornak nevezhető, a döntéshozatal a NATO Tanácsot, a tagországok nagyköveteit, a nemzeti kormányzatokat és különösen Washingtont illeti meg” – mondta az Európai Stratégiai Hírszerzési és Biztonsági Központ elnöke, Claude Moniquet.

Oroszország NATO-nagykövete, Alekszandr Grusko szavai szerint Moszkva hajlandó normális párbeszédet folytatni Stoltenbeggel – Oroszország produktívan együttműködött vele, amikor a mai NATO-főtitkár még norvég kormányfő volt.

Stoltenberg fog érvényt szerezni a NATO newporti csúcstalálkozóján született döntéseknek, amelyek a kollektív biztonság feladataihoz való visszatérést fémjelezték a szövetség számára. A NATO vezetősége március óta orosz veszéllyel magyarázza ezt. A hadműveleti, ill. harcászati főhadiszállás létesítése mellett a NATO előretolt gyorsreagálási csoportot, valamint harcászati bázisokat kíván létesíteni ezen csapatok fogadása céljából, azonkívül biztosítani a tagországok szárazföldi, légierőinek és haditengerészetének jelenlétét az atlanti szövetség keleti határán.

Azonban a NATO a szövetség bővítését tekinti az egyik legidőszerűbb problémának. Oroszország határozottan fellép a bővítés ellen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy a NATO-bővítést hibának és „bizonyos mértékben akár provokációnak” is tekinti. Az orosz külügyi tárca vezetője hangoztatta, hogy „ez minden felelősséget hiányoló politika, amelyik aláássa azokat a kötelezettségeket, amelyek az azonos oszthatatlan biztonság egységes európai rendszerének kiépítésére irányulnak attól függetlenül, hogy résztvevői tagjai-e valamelyik katonai-politikai tömbnek vagy sem”.

  •  
    és megosztani