25 szeptember 2014, 16:14

Feloldja-e az EU az Oroszország elleni szankciókat?

Feloldja-e az EU az Oroszország elleni szankciókat?

Európa fontolgatja az Oroszország elleni szankciók feloldását, először is azért, mert azok aláássák magának Európának a gazdaságát. Másrészt, a szankciókat nem támasztja alá semmilyen bizonyítéka annak, hogy Oroszország beavatkozott volna az ukrajnai eseményekbe.

Az EU országok ígéretet tettek, hogy szeptember 30-án megvitatják az Európai Külügyi Szolgálat beszámolóját, amely alapján döntést hozhatnak az Oroszország elleni szankciók feloldásáról, vagy enyhítéséről. Ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos államok, amelyek arról ismertek, hogy kemény vonalat valósítanak Oroszországgal szemben egészében véve és, többek között az ukajnai események kapcsán. Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország, Lengyelország síkra száll a szankciós nyomás folytatása mellett. Ilyen körülmények között hihetetlenül nehéz számítani a hibás döntés megváltoztatására. Csak úgy Brüsszel nem mond le külpolitikai eszközéről – véli Konsztantyin Voronov politikai elemző:

Az Európai Unió nem rendelkezik saját fegyveres erőivel, a kemény hatalom egyéb eszközeivel. Az utóbbi időben ezeket a külpolitikai eszközöket a szankciók helyettesítik. Nyilvánvaló tehát, hogy csak úgy az EU nem oldja fel a szankciókat. Cserébe bizonyos engedményeket, kedvezményeket, vagy legalább ígéretet szeretne majd kapni. Ezért, véleményem szerint, sok minden függ majd a tárgyalási folyamattól, attól, hogy hajlandó lesz-e az orosz fél bizonyos kompromisszumos lépésekre.

Az európai politikai elit ilyen állásfoglalása aggodalmat kelt a kontinentális üzleti körökben, akik komoly veszteségeket szenvednek az Oroszországgal szembeni szankciós politikától, és a jövőben ezek a veszteségek jóval nagyobbak lehetnek. Mateusz Piskorski az Európai Geopolitikai Elemzés Központjának igazgatója szerint mára már kialakult minden feltétel, hogy megtörténjen az első lépés a nyomás enyhítése felé:

Az EU bizonyos országai felismerték az Oroszországgal szembeni szankciós politika hiábavalóságát. Már kikalkulálták, milyen kárt okoz az Európai Unió egyes államainak az EU által üzent gazdasági háború. A legnagyobb veszteség azokat az európai vállalatokat érte, amelyeknek voltak orosz partnereik, és velük együtt kerültek az EU fekete listájára.

Figyelembe kell venni Oroszország álláspontját is, amely a nyugati szankciók több hullámára csak eggyel válaszolt, méghozzá az igen korlátozott, kiegyensúlyozott és óvatos volt. Moszkva például, nem tiltotta be az európai légijáratok repülését Szibéria fölött, nem korlátozta a járművek importját, bár az ilyen javaslatokat aktívan vitatták. Vlagyislav Belov politológus kifejezésével élve, Moszkvában felülkerekedett a politikai bölcsesség. És az elemző véleménye szerint ezzel Oroszország bámulatba ejtette a nyugati vezetőket, és elkeserítette az ottani "háborús pártot", aki a feszültség újabb fordulójára számított.

  •  
    és megosztani