22 szeptember 2014, 18:04

Visegrádi Csoport: bővítéstől a szakadásig

Visegrádi Csoport: bővítéstől a szakadásig

Lengyelország vészharangot kongatja. Az 1991-ben alapított Visegrádi Csoport nem felel meg azon körök elvárásainak, akik oroszellenes katonai-politikai tömbbé szeretnék változtatni azt. Ahelyett, hogy támogatnák Brüsszel és különösen Varsó politikáját az orosz-ukrán kérdésben, Magyarország, Csehország és Szlovákia a gazdaságról szónokol, sőt, még neheztel is az Európai Unióra.

Egészen a legutóbbi időkig, a Visegrádi Csoport kiegyensúlyozott és óvatos természete nem okozott problémát. Azonban az oroszellenes hangulat szítására, amely annyira aktuális lett ma a Nyugaton, új szövetségesekre van szükség. És Lengyelországban bizonyos politikai körök úgy döntöttek, hogy a volt szocialista országok egyesülése a legalkalmasabb erre a célra. A Gazeta Wyborcza lengyel napilapban hosszú cikk jelent meg, amelynek szerzője kérdezi: a Visegrádi Csoport miért nem ítéli el egyhangúlag Oroszországot, miért nem siet zárni sorait Lengyelország körül, mint Ukrajna fő védelmezője körül? Magyarokat, cseheket és szlovákokat azzal vádolják, hogy túlságosan széles kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Oroszországgal, valamint azzal, hogy „kínos kérdéseket” tesznek fel Brüsszelnek. Különösen alaposan kapnak ki az állami vezetők. Azt mondják, hogy Milos Zeman cseh elnök a NATO-csúcson, Walesben bátorkodott kijelenteni, hogy nem lát "egyértelmű bizonyítékot az orosz beavatkozásnak Ukrajnában." Robert Fico szlovák miniszterelnök fejtegetésekbe bocsátkozott az USA és Oroszország közötti geopolitikai konfrontációról, amelytól „jobb lenne távol maradni”. Magyar kollégája, Orbán Viktor még tovább ment, „a Nyugat végéről”, a liberális demokrácia válságáról beszélt. Ehelyett inkább az EU és Lengyelország mellé kellet volna állniuk az oroszellenes barikádokon.

Varsó tulajdonképpen ultimátumot nyújtott át a Visegrádi Csoportbeli partnereinek: vagy elfogadják, hogy a katonai vektor áll az első helyen tevékenységükben, vagy Lengyelország kilép az egyesület soraiból. És egy lehetséges kompromisszumként javasolja, hogy bővítsék a csoportot a balti országokkal hét tagúra (a 4 + képlet szerint). A számitás világos: ezzel Varsó állandó szótöbbséget szeretne biztosítani magának Litvánia, Lettország és Észtország hagyományos oroszellenessége révén.

Természetesen, ha a "hidegháború" kategóriáiból indulunk, akkor e logikának van alapja. De úgy látszik, Közép-Európában sokan már unják az oroszellenes katonásdit. Ezt egyébként nagyon egyértelműen fogalmazta meg a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor elismerte, hogy a Közép- és Kelet-Európa között vannak nézeteltérések abban a kérdésben, hogyan kell fejleszteni a kapcsolatokat Oroszországgal, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Lengyelország és a balti országok az orosz kérdést elsősorban biztonsági szempontból mérlegelik, Magyarország viszont Oroszországot üzleti partnernek tekinti, és a helyzet más szempontjai másodlagosak.

  •  
    és megosztani