17 szeptember 2014, 16:32

Hol található igazságosság Európában?

Hol található igazságosság Európában?

„Európa igazságtalan”, „Az igazságtalanság növekedése szakadással fenyegeti Európát”, „Kutatók a társadalmi megosztottság veszélyére figyelmeztetnek”… Ilyen és hasonló címmel láttak napvilágot cikkek az európai sajtóban a német Bertelsmann Stiftung jelentése kapcsán. 

A dokumentum az európai szociális igazságtalanság problémája kutatásának eredményeit foglalja össze. Az alapítvány szakértői arra a szomorú következtetésre jutottak, hogy az Európai Unió jóléti „északi része” és szegény „déli része” közötti, ill. a tagországokon belül a gazdagok és szegények közötti szociális szakadék egyre mélyül.

A jelentés összeállítói a szerintük nagyon fontos következtetést szögezik le, éspedig azt, hogy bár a fejlett gazdaság megteremti a szociális igazságosság feltételeit, de nem garantálja azokat. Ennélfogva a szociális igazságosság témáját az európai politika homlokterébe kell helyezni – vélik az alapítvány kutatói.

A Bertelsmann Stiftung jelentése az ún. szociális igazságosság indexére épül. A kutatók által kidolgozott mutató 25 kritériumot vesz figyelembe, többek között a szegénység megelőzése érdekében foganatosított intézkedéseket, a munkapiac és oktatás hozzáférhetőségét, az egészségügyi rendszer állapotát, az ifjú generációk előtt álló perspektívák szavatolását stb. E tekintetben az egységes Európa általánosan elismert vezető hatalmai számára az eredmények egyáltalán nem nevezhetők ragyogónak.

Így, Németország – az EU általánosan elismert gazdasági rekordere lévén – a szociális igazságosság szempontjából csupán a 7. helyen áll a 28 tagország között. Svédország, Finnország, Dánia és Hollandia jár az élen. Franciaország a 11. helyen tart, Nagy-Britannia a 13-on. Olaszország, Spanyolország és Portugália még a huszadikot sem éri el. A legutolsón pedig Görögország. Ezekben az országokban a rekordszintű munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát, különösen a fiatalok körében. Például, Olaszországban a munkanélküliség megduplázódott és jelenleg 40%-ot tesz ki.

A jelentést ismertetve, a Bertelsmann Stiftung igazgatóságának elnöke, Jörg Dräger kijelentette, hogy „az uniós tagországok, ill. a nemzedékek közötti szakadék, amelyik egyre növekszik, a bizalom elvesztéséhez és szociális feszültséghez vezethet”. A moszkvai székhelyű Nemzetközi Viszonyok Intézetének munkatársa, Oleg Barabanov még egy aspektusra mutat rá.

Az északi és déli országok közötti szakadék az EU bővülése miatt mélyült el. Az új tagországok zömének gazdasága lényegesen gyengébb volt, mint a ”véneké”. Ennélfogva az EU politikai döntést hozott, hogy a segélyezi programokat a volt szocialista országokra orientálja át. Kiderült, hogy az Európai Unió közvetlen pénzbeli támogatása nélkül a déli országok képtelenek fenntartani a gazdasági egyensúlyt, és ez csak súlyosbította a válságot.

Már sok szó esett arról, hogy Brüsszelben a politikai megfontolások vannak túlsúlyban a pragmatikus döntésekhez képest. Ebben az esetben pedig aligha helyénvaló igazságosságról beszélni.

  •  
    és megosztani