14 szeptember 2014, 18:12

Szüksége van-e Európának az Európai Unióra?

Szüksége van-e Európának az Európai Unióra?

Ez a kérdés talán sohase került le a nyugati országok napirendjéről. Napjainkban azonban különösen aktuális, mivel az unió, amely az államok egységesítését célozza meg, valójában szétszakítja azokat.

Az Oroszország elleni szankciók megmutatták, hogy mennyire törékeny az európai egység. Néha pedig úgy tűnik, hogy nem is létezik. Egyre több nyugat-európai politikus és megfigyelő beszél arról, hogy az EU az összeomlás szélén áll.

Minden jó és ésszerű szándékok alapján kezdődött az 1951-ben az európai szénbányászati és acélgyártási források egyesítésével. Ne feledjük, hogy az ezekért a forrásokért folyó harcok a múltban gyakran véres háborúkhoz vezettek. A gazdasági fejlőség felgyorsítása és a fegyveres konfliktusok megakadályozása érdekében jött létre az európai integráció.

Az idő múlásával azonban az egyesült Európa kezdte megváltoztatni a hozzáállását. Fokozatosan bürokratizálták a hatalmas közigazgatási apparátust. Erről akart írni a könyvében a dán politikus, Ritt Bjerregaard, aki egyszerre az uniós biztos posztját is betöltötte. A kész könyv azonban nem látott napvilágot (csupán egy újság változata jelent meg), mivel Ritt Bjerregaardra hatalmas politikai nyomást gyakoroltak.

A bürokrácia, a karrierizmus és más negatív tényezők fokozatosan átalakították az EU-t az egyenlő államok nemzetközösségéből egy hierarchikus szerkezetté. Erről nagyon jól beszámolt a napokban a Deadline tévéműsorban fellépett francia történész, Emmanuel Todd. Elmondása szerint az európai országok eredetileg Németország és Franciaország körül helyezkedtek el, amelyek habár központi, ugyanakkor egyenrangú szerepet töltöttek be. Most azonban a hierarchikus szerkezetben a piramis csúcsán találhatóak, alul pedig olyan országok, mint Görögország, Románia, Bulgária…

Ez a helyzet pedig bizalmatlanságot, elégedetlenséget és ellenségeskedést gerjeszt az uniós tagok között. Nem titok, hogy a piramis lábánál fekvő uniós országok lakosai Németországgal szemben éreznek ellenszenvet, nem pedig Oroszországgal szemben, amelyet az unió vezetői mindenféle halálos bűnnel vádolnak.

Mindez a békére és a fenntartható fejlődésre hivatott uniót a feszültség melegágyává változtatja. Különösen veszélyes ebből a szemszögből az EU-tagállamok uralkodói elitjének a szétválása a saját lakosságától, amely úgy véli, hogy ez a vezetés nem veszi figyelembe sem a nagyobb tömegek, sem pedig az üzleti körök érdekeit, amitől az adott ország egyre jobban elveszíti a függetlenségét. Ilyen elégedetlenség jelentkezett például Drezdában, ahol a tüntetők a ”Háborús uszító” és a ”Nem az Oroszország elleni háborúra!” feliratú plakátokkal fogadták Merkelt.

Most pedig visszatérünk a kérdéshez: szüksége van-e Európának az Európai Unióra? A válasz: ebben a formátumban nem.

  •  
    és megosztani