11 szeptember 2014, 16:27

Skóciai népszavazás mint ürügy országhatárok átszabására Európában

Skóciai népszavazás mint ürügy országhatárok átszabására Európában

Skóciában szeptember 18-án rendezik meg a függetlenedési népszavazást. Siker esetén nem azonnal kiáltják ki az ország függetlenségét, hanem csupán 2016. március 24-én.

Addig Edinburgh és London egyezkedni fog Nagy-Britannia felosztása kérdésében. Mai formájában Nagy-Britannia az Anglia és Skócia uniójáról 1707-ben aláírt okmány értelmében alakult ki.

A perspektívát London ijesztőnek tartja. Hiszen „ha Nagy-Britannia felbomlik, akkor mindörökre felbomlik” – figyelmeztet David Cameron brit miniszterelnök.

A függetlenség hívei meg vannak győződve arról, hogy a skót olaj- és gázszféra fényes jövőnek néz elébe, mert ugyanis a legközelebbi három évtizedben itt jelentős olajmezőket fognak találni. Azonkívül ígérik, hogy ha a térség függetlenséget nyer, akkor Skócia egyhamar – másfél éven belül ­ – megállapodhat az EU-csatlakozásról is. Közben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangoztatta, hogy a független Skócia számára az EU-ba vezető út gyakorlatilag el van zárva. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik utódja, Jean-Claude Juncker is.

Az utóbbi felmérések eredményei amellett szólnak, hogy a skótok túlnyomó többsége nem hajlandó túl nagy árat fizetni a függetlenségért. Az Egyesült Királyság mellett a választópolgároknak valamivel több, mint ötven százaléka kíván szavazni. Egyébként más felmérések ennek az ellenkezőjét bizonyítják: a függetlenség hívei vannak valamivel többen. Egyszóval, a skótokat megosztotta a függetlenség kérdése.

Természetesen nem csak Skóciáról van szó. Ez egyfajta precedens. Ha Skócia függetlenné válik, akkor a szuverén fejlődésre igényt tartó más európai térségek is nyomdokába lépnek. Így, a katalánok jelenleg meg vannak győződve arról, hogy a Spanyolországtól való függetlenség kérdésében rendezendő referendumot már nem lehet megakadályozni. Korzika szigetén szintén nagy érdeklődéssel figyelik a skóciai szavazást. A sziget Franciaországtól való függetlenedésének egyik híve kijelentette, hogy ez összeurópai jelentőségű esemény.

Mi több, Európa, elismerve a skótok jogát a függetlenségre, kénytelen lesz elfogadni a krími referendum eredményeit is – mondja a Krím ideiglenes vezetője, Szergej Akszjonov. Megjegyzendő, hogy a Krímben függetlenségi népszavazást tartottak március 16-án, majd a félsziget csatlakozott Oroszországhoz, azonban a világ legtöbb országa, beleértve az európai országokat is, nem ismerte el a lakosság akaratnyilvánítását. Akszjonov szavai szerint az EU állásfoglalása a skóciai népszavazás kérdésében szemléletesen bizonyítani fogja a kettős mérce melletti elkötelezettség mértékét. „Érdekes, hogy milyen magatartást választanak majd az európai országok? Szankciókkal fogják sújtani Skóciát? Szétlövik vagy harckocsikkal támadnak majd?” – mondta Akszjonov.

;margin-bottom:.0001pt; mso-add-space:auto;text-align:justify;line-height:150%;mso-layout-grid-align: none;text-autospace:none'>Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a SESZ-csúcs előestéjén közzétett cikkében írja, hogy Oroszország SESZ-elnöklete során az összehangolt lépések mellett fog fellépni a gazdasági, pénzügyi, energetikai és élelmiszerbiztonsági szférában. Így, a kölcsönös elszámolások során bővebben alkalmazhatják a nemzeti devizákat. Sokoldalú projekteket dolgoznak ki a közlekedés, energetika, mezőgazdaság, világűr-kutatás terén.

 

  •  
    és megosztani