3 szeptember 2014, 14:51

Az Európai Unió „orosz törésvonala”

Az Európai Unió „orosz törésvonala”

Az Európai Bizottság folytatja az Oroszországgal szembeni újabb szankciócsomag kidolgozását. Közben kiéleződnek az unión belüli ellentétek.

Az Oroszország elleni szigorúbb szankciók kérdése még nagyobb mértékben megosztja az EU-t. Egyre több tagország vonja kétségbe e politikai irányvonal indokoltságát. Ugyanakkor fokozódik azon országok álláspontja is, amelyek hagyományosan az USA uszályában haladnak.

Az utóbbiakhoz elsősorban Nagy-Britannia tartozik, amely az euroatlanti szolidaritás eszméjét Washington uszályában való engedelmes haladásként értelmezi. A napokban éppen David Cameron brit miniszterelnök lépett fel a legkeményebb javaslattal. A brit kormányfő többek között indítványozta, hogy Oroszországot le kell csatolni a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerről. Azonkívül a The Wall Street Journal amerikai lap értesülései szerint megpróbálta elérni, hogy az EU „szinkronizálja” szankciós politikáját az amerikai szankciókkal, egyebek között a csúcstechnológiai termékek és fegyverzetek exportja terén. Utóbbi követelése kiélezi Nagy-Britannia és Franciaország szembenállását. Párizs korábban elérte, hogy az oroszországi fegyverexportot sújtó embargó ne terjedjen ki a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződésekre, beleértve a Mistral helikopterhordozó anyahajók tárgyában.

A brit-francia szembenállás már önmagában is elég ahhoz, hogy elképzelést kapjunk az EU-n belüli ellentétek mértékéről. „Az európai Unió soraiban nincs egység és nem is volt soha” – hangsúlyozza Vitalj Csizsov, Oroszország EU-nagykövete. Azonban számos uniós tagország – többek között Magyarország, Ciprus, Szlovákia és Csehország – ellenzi az Oroszországgal szembeni szigorúbb szankciókat. Többek között Robert Fico szlovák miniszterelnök az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciókat „értelmetlennek és kontraproduktívnak” minősítette. Cseh kollégája, Bohuslav Sobotka pedig azon a véleményen van, hogy újabb szankciók életbe léptetése helyett az EU-nak diplomáciai erőfeszítéseket kellene kifejtenie az „ukrajnai válságrendezés érdekében”. „Nem vettem észre, hogy elértünk volna bármit is” – mondta a cseh kormányfő. Az Európai Unióban kezdenek ráébredni arra, hogy Moszkva és Brüsszel szembenállásának fokozása valós veszteséget okozhat minden európai honpolgárnak, tekintettel az orosz energiahordozók szállítására.

Brüsszeli diplomáciai hírforrások megerősítik, hogy az EU vezetőségének nem sikerült meggyőznie az Oroszország elleni szankciók opponenseit, hogy változtassák meg álláspontjukat. „A vita eredményeként világossá vált, hogy Csehországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Ciprusnak vannak megjegyzéseik a szankciók bővítésének kérdésében” – nyilatkozott az Interfax Ukrajna hírügynökségnek neve mellőzését kérő európai diplomata.

  •  
    és megosztani