2 szeptember 2014, 19:14

Ukrajna és az emberi jogok: ki ítéli el Kijev bűncselekményeit?

Ukrajna és az emberi jogok: ki ítéli el Kijev bűncselekményeit?

Számos áldozat délkelet-ukrajnai civil lakosság körében az ukrán hadsereg lelkiismeretét sújtja. Ilyen következtetésre jutottak a Human Rights Watch emberi jogi szervezet jelentésének szerzői.

A nemzetközi szervezetek részéről talán ez az első következtetés, ami tükrözi az Ukrajnában kialakult tényleges helyzetet. Eddig hallgattak, annak ellenére, hogy Kijev többször sértette meg az emberi jogokat, és ez bizonyítást nyert orosz szakértők által összegyűjtött dokumentumokban.

Oroszország büntetőeljárást szándékozik indítani az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az orosz Vöröskereszt már foglalkozik bizonyítékok gyűjtésével. Az összes tényállást jogilag dokumentálják, és elküldik a Nemzetközi Büntetőbíróságnak valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Azok a nemzetközi szervezetek, amelyek feladatukból adódóan kötelesek voltak reagálni az ukrán eseményekre, egészen a közelmúltig inkább hallgattak. Ugyanakkor a válság olyan szintig jutott, és olyan méreteket öltött, hogy már nem lehetett csendben maradni. Így az ENSZ kénytelen volt elismerni, hogy csak a nyári hónapokban több mint ezer civil esett áldozatul Ukrajnában, a sérültek száma közel 4 ezer fő. Még az ukrán egészségügyi miniszter is elismerte, hogy a polgári lakosság körében több áldozat van, mint a hadseregben. És akkor a tevékenységhez csatlakozott a Human Rights Watch is, azzal vádolva Kijevet, hogy tiltott fegyverfajtákat alkalmazott a polgári lakosság ellen. De ezt, sajnos, csak néhány esetben tette - mondja Igor Boriszov az orosz elnök mellett működő Emberi Jogi Tanács tagja.

Nemzetközi szervezetek tétlensége miatt valósággá váltak olyan esetek, amelyek sértik az alapvető jogi normákat. Ma, ténylegesen csak egy állam, Oroszország foglalkozik az emberi jogok védelmével Ukrajnában. Állandóan érezzük, hogy a nemzetközi szervezetek tétlenkednek.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a katonai konfliktus egész ideje alatt az ENSZ egyetlen egy jogi aktust sem fogadott el az ukrán állampolgárok védelme érdekében. Az EBESZ viszont hat hónap alatt csak két határozatot vitatott meg: a megfigyelő misszió küldéséről Ukrajnába, és a malajziai Boeing-katasztrófa teljes vizsgálatáról. Az utóbbi, mellesleg, hamarosan sikeresen feledésbe merült. Egy másik nemzetközi szervezet, az Európa Tanács ez idő alatt szintén csak két dokumentumot fogadott el: az egyik elítélte a népszavazást a Krím-félszigeten, a másik bírálta orosz csapatok elhelyezését az ukrán határ mentén. Minek léteznek ezek a szervezetek, ha nem teljesítik a funkciót? – kérdezik a szakértők.

Reméljük, hogy eljön a nap, amikor a nemzetközi szervezetek felébrednek a letargikus álmukból, és foglalkoznak a kijevi hatóságok bűncselekményeivel. Amint az orosz Vöröskereszt magyarázza, büntetőeljárás két esetben idítható: ha azt a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kezdeményezi. Ezen kívül Oroszország élhet az "egyetemes joghatósággal", és maga indíthatja a bírósági eljárást. Az orosz büntető törvénykönyvben megvan olyan cikk, mint a „népirtás” és „tiltott eszközök és hadviselési módszerek alkalmazása”.

  •  
    és megosztani