1 szeptember 2014, 15:49

NATO-bővítés európai érdekek rovására

NATO-bővítés európai érdekek rovására

A konjunktúra és a képzelt „orosz veszély” a Moszkvával való konfrontálás felé taszítja a Nyugatot. Közben a közös biztonság szilárdítása érdekében érdemes lenne felhagyni egymás ijesztgetésével és megtalálni az érdekegyensúlyt.

Hangsúlyozni kell, hogy az Oroszországgal való szakítás fokozása mellett kelet-európai országok lobbiznak. A „háborús párt” újabb lépése az 1997-ben aláírt NATO-Oroszország Alapító Okirat érvénytelenítése. A vonatkozó szerződés felbontását támogatta Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország és Kanada.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap augusztus végén értesült arról, hogy a NATO 5 újabb katonai bázist kíván létesíteni Kelet-Európában. További nyilván Oroszország-ellenes lépés a NATO Moszkva „megfékezését” szolgáló gyorsreagálási erőinek létesítése brit, dán, lett, litván, észt, norvég és holland katonák részvételével. Az alakulat létrehozását a NATO Wales-i csúcstalálkozóján fogják bejelenteni szeptember 5-én. Finnország és Svédország pedig közölte, hogy fokozni kívánja az atlanti szövetséggel folytatott együttműködést. A két utóbbi nevezett ország és a NATO katonai segélyről szóló szerződését valószínűleg néhány nap múlva fogják aláírni ugyanott.

Bár mindenneműen hangsúlyozzák, hogy a NATO-val kötendő szerződés nem jelent csatlakozást a szervezethez, a szakértők nem osztják ezt a véleményt. A Nyugaton „héják” a nemzetközi feszültség eszkalálását provokálták ki azzal, hogy Ukrajnában államcsínyt szerveztek és a saját népe ellen polgárháborút folytató új hatalmat támogatták. Most pedig nyilvánvaló megelégedéssel a NATO struktúráit Oroszország közelébe készülnek tolni, hogy Moszkva „ostromolt erődnek” érezze magát. Viktor Jeszin nyugalmazott vezérőrnagy, katonai szakértő hangoztatta:

Dánia és Norvégia NATO-tagországok. Ha a tömbhöz csatlakozna Finnország és Svédország is, akkor Oroszország európai országrészének északi részén katonai tekintetben a helyzet lényegesen bonyolódna. Bizonyos körök ott már régóta a NATO-tagság mellett kardoskodnak. Ezt szintén ki fogják használni ezekben az országokban a megfelelő közvélemény kialakítása érdekében.

A NATO-bővítés logikáját nehéz másképpen minősíteni, mintsem Oroszország pozícióinak és nemzetközi ügyekben játszott szerepének további gyengítését. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „abszolút provokációsnak” nevezte a NATO irányvonalát a folytonos bővülésre és az orosz határhoz való közeledésre. Mindazonáltal Moszkva arra szólít fel, hogy őszintén mérjék fel a helyzetet a hidegháború sztereotípiáitól mentesen és szerezzenek érvényt a politikai akaratnak a „vádbeszédek” mellőzése érdekében. Máskülönben nem sikerül tartós megoldást találni a kontinentális biztonság problémájában.

  •  
    és megosztani