1 szeptember 2014, 13:46

Krím, Ukrajna és a II. világháború kitörése

Krím, Ukrajna és a II. világháború kitörése

Pontosan 75 évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én a náci Németország megtámadta Lengyelországot. Hivatalosan ezen a napon tört ki a II. világháború (1939–1945), amelyik 55–57 millió emberéletet vitt el (a pontos veszteségekről máig nincsenek adatok) és még több ember sorsát pecsételte meg. A világháború átszabta az országhatárokat és megváltoztatta a jóról és rosszról alkotott elképzeléseket. Azonban a tragédia történetének leírása máig nincs befejezve.

Szinte rögtön a nagy háború befejezését követően megkezdődött okainak, menetének és következményeinek eltorzítása. Napjainkban, amikor a harcok közvetlen résztvevőiből kevesen maradtak életben, az elesettek közös emlékének meggyalázása elrettentő méreteket öltött. A cinikus revízió alapvetően a Szovjetunió szerepét érinti.

Mostanában azt a háborút kimondottan Hitler és Sztálin háborújaként állítják be. Hallhatjuk, hogy az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop paktum nélkül egyáltalán nem lett volna háború. A nácizmus összezúzásában a fő érdemeket az 1944-ben megnyitott második frontnak és az angolszász fegyvernek tulajdonítják.

Azok, akik azt állítják napjainkban, hogy csupán Németország harcolt a Szovjetunió ellen, nem ismerik az elemi tényeket – mutat rá Igor Pihalov orosz történész.

Ellenünk más országok is hadat viseltek: Románia mintegy 200 ezer, Szlovákia 90 ezer katonával. Finnország két hadsereggel, légierővel és hadiflottával, azaz mintegy 450 ezer fővel. Magyarország, amely három hadsereggel és egy gyorshadtesttel, vagyis félmillió katonával rendelkezett. Olaszország 200 ezres hadsereggel harcolt. Horvátok SS-hadosztályok kötelékében. Ezek csupán azok az országok, amelyek hivatalosan hadat üzentek a Szovjetuniónak. A Szovjetunió elleni „keresztes hadjáratban” további százezer dán, holland, norvég, belga, lett, észt, litván, svéd, francia, spanyol, sőt, luxemburgi önkéntes vett részt a Wehrmacht alakulatai és a Waffen SS kötelékében.

Azok, akik napjainkban párhuzamot vonnak a Krím és Oroszország 2014-es újraegyesülése és Ausztriának a Német Birodalomhoz való csatolása között, szintén tudatosan elferdítik a történelmi tényeket. 1938. március 12-én 300 ezer főnyi német csapatok vonultak be Ausztriába. Március 13-án pedig Németország területének nyilvánították Ausztriát. Oroszország viszont nem vezényelt csapatokat a Krímbe. Ott immár több mint 20 éve 16 ezer katonai személy állomásozott az orosz Fekete-tengeri Hadiflotta kötelékében. Méghozzá Ukrajna hozzájárulásával és nemzetközi szerződések értelmében.

A II. világháború történetében az volt a legszörnyűségesebb, hogy hiányzott a következmények felmérése és csupán pillanatnyi feladatok megoldására törekedek. Egyfelől, az állami egoizmus és, másfelől, az állami bölcsesség hiánya vezetett ahhoz a drámához, amellyé végeredményben a II. világháború vált.

Ami pedig a szövetségesek győzelemhez való hozzájárulásának mértékét illeti, arról vitatkozni, hogy melyik fél hozzájárulása volt nagyobb, gyalázatos dolog: a Hitler-ellenes koalíció túl sok katonája pusztult el a háború éveiben. Az igazság kedvéért azonban hadd jegyezzük itt meg, hogy a Vörös Hadsereg a keleti fronton 1941–1945 között Németország és szövetségesei 607 hadosztályát verte meg. A nyugati fronton és a Földközi-tengeren a Hitler-ellenes koalícióba tömörült szövetségesek a Wehrmacht 176 hadosztályát semmisítették meg.

  •  
    és megosztani