31 augusztus 2014, 19:10

Az EU-csúcsra Porosenkot ”soron kívül” beengedték. Fegyvert azonban nem adnak.

Az EU-csúcsra Porosenkot ”soron kívül” beengedték. Fegyvert azonban nem adnak.

Az Európai Unió csupán augusztus 30-ról 31-re virradóra fejezte a rendkívüli csúcstalálkozót Brüsszelben, ahol az EU vezetői pozícióinak jelöltjeit hagyták jóvá és megvitatták az ukrán válságot.

Kijev eredetileg nem szerepelt napirenden. Brüsszelbe azonban megérkezett maga Porosneko elnök, pánikban a felkelők sikeres műveleteitől az országa délkeleti részén. A zárt ülésen tájékoztatta az EU-t arról, hogy ”atrocitások” érik őt Oroszország részéről, amely már ”behatolt” Ukrajnába. Mivel Kijev már régóta hangoztatja az agressziót, az EU-nak egyre nehezebb valamilyen orosz-ellenes lépést tennie csupán a kijevi fél információra hagyatkozva.

Ha hinni lehet a kijevi híreknek, akkor Oroszország már néhány tucatszor behatolt Ukrajna területére, ahogy azonban Moszkvában elmondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, „bennünket egyszer sem tájékoztattak erről”.

Az Ukrajnában történő eseményeket érintő tények eltitkolása jellemző elsősorban az Egyesült Államok és több európai ország álláspontjára. Legyen szó a csapataink mozgósításáról, az amerikai titkosszolgálat közvetlen részvételéről az ukrán hadsereg katonai műveleteinek a végrehajtásában, a malajziai Boeing balesetének a nyomozásáról, a ”majdan” tragédiájáról (”mesterlövész-ügy”) vagy a május 2-i odesszai eseményekről és így tovább.

Az orosz miniszter elmondta, hogy Kijev és a pártfogói igen furcsa logikát követnek a rendezés kapcsán. Folyamatosan követelik, hogy a felkelők tegyék le a fegyvereket és adják meg magukat. Először lebombázunk titeket – mondja a kijevi vezetés – majd tárgyalunk a győztes jogán meghozott feltételek mellett. Ez nem ”béketerv”, hanem zsákutca – mondta Szergej Lavrov.

Miért van az, hogy minden konfliktus során, legyen az a Közel-Keleten vagy Afrikában, a nyugati kollégáink tűzszünetre, nemzeti megbékélésre, kompromisszumok keresésére és konszenzusra szólítanak fel. Most csak két kivétel jut az eszembe: Szíria, ahol semmilyen nemzeti párbeszédet sem fogad el a Nyugat és erőszakkal kívánja megtörni a rendszert, valamint Ukrajna, ahol szintén semmilyen nemzeti párbeszédet nem ismer el és követeli a rezsimtől, hogy erőszakkal verjék le az ellenzéket.

A fő kérdést, az EU új vezetésének a kiválasztását, amelynek munkába kell állnia, szintén elrendezték. Az EU elnöki posztjára a mostani lengyel elnököt, Donald Tuskot választották, az európai diplomácia vezetőjének pedig az olasz külügyminisztert, Federico Mogerinit tették meg. Az Európai Bizottság elnökét, a luxemburgi Jean-Calude Junckert már korábban megválasztották.

Különösebb változást ettől az átszervezéstől természetesen nem kell várni. A személy szerepe az EU-ban másodlagos, az unió külpolitikáját pedig az államok érdekeinek szintjén határozzák meg – emlékeztet Vlagyimir Schweitzer, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének elemzője.

Sem Olaszország, sem Lengyelország nem határozzák meg az unió vektorát. Németország és Angela Merkel kancellár állapítja meg azt. Ő az, aki tárgyal a vezetőinkkel. Vele kell megállapodni. Azt, hogy mit és hogyan fog tenni, nehéz előre megjósolni. Tőle fog függeni minden, Kelet-Ukrajna jövőjét illetően is, továbbá az Európai Unióval való kapcsolatunkat tekintve is.

Az összes jelöltet jóvá kell még hagynia októberben az Európai Parlamentnek. Az összes előzetes konzultációt figyelembe véve azonban ez már csak formalitás.

  •  
    és megosztani