28 augusztus 2014, 13:26

Az EU félti saját pozícióit Oroszországban

Az EU félti saját pozícióit Oroszországban

Az Európai Unió erősíti a nyomást azokra az országokra, amelyek nem tagjai a szervezetnek. Ezt annak érdekében teszi, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szankciókhoz. A nyomás eszközeként az európai integráció eszméjét használja.

Brüsszelben komoly aggodalmat keltett az, hogy Oroszország behozatali tilalmat vezetett be az EU számos élelmiszer-ipari termékére. Az EU-vezetés nem annyira a konkrét veszteségek miatt aggódik, mint inkább amiatt, hogy elveszti saját pozícióit az orosz piacon. Végtére is, „a szankciós háború” előbb-utóbb véget ér, az uniós exportőrök helyét többek között a FÁK- és a délkelet-európai országok foglalják el, amelyeknek hagyományosan szoros kapcsolataik vannak Oroszországgal.

Nem meglepő, hogy az EU sietteti a események fejlődését, de nem azért, hogy csökkentse a feszültséget a Moszkvával fenntartott saját kapcsolataiban, hanem azért, hogy új választóvonalakat húzzon, új „kereskedelmi frontokat alakítson ki”. Azon országoktól, amelyek még csak készülnek az uniós csatlakozáshoz, ultimátumszerűen követeli, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szankciókhoz. Ugyanakkor a felvétel kapcsán semmilyen pótlólagos kötelezettségeket az EU nem vállal magára, nem ígéri, hogy pótolja az elkerülhetetlen pénzügyi veszteségeket. Az EU azt mondja nekik, hogy fagyasszák be a Moszkvával folytatott kereskedelmi és gazdasági együttműködést.

Természetesen nehéz lenne elvárni, mondjuk, a szerbektől vagy a moldovaiaktól, hogy kategorikusan el fogják utasítani az EU követelményeit. Azonban állami tisztviselőik kijelentették, hogy továbbra is fejleszteni szándékozzák az együttműködést Oroszországgal. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök mondta, hogy az EU-tagság stratégiai cél Szerbia számára, de ugyanakkor Belgrádnak „meg kell őriznie jó, baráti kapcsolatokat Oroszországgal”.

Hasonló állást foglal a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság is. Zeljka Cvijanovic miniszterelnök képmutatónak nevezte az EU felszólítását. „Képmutató dolog, amikor a tagjelölt országoknak, amelyek nem biztos, hogy az elkövetkező 20 évben az EU tagjai sorába kerülnek, azt ajánlják, hogy tartózkodjanak bármitől, ami javíthatja gazdasági helyzetüket” - mondta Cvijanovic. Moldova sem hajlandó szankciók nyelvén beszélni Oroszországgal. „Én felelek kabinetünk munkájáért, és azt mondhatom, hogy úgy véljük, folytatni kell a párbeszédet és az együttműködést Oroszországgal” - mondta Iurie Leancă moldovai miniszterelnök.

Nem csoda, hogy az Európai Unió soraiban is megerősödik az az ellenzék, amely nem ért egyet Brüsszel oroszellenes politikájával. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, például, meg van győzödve, hogy fejleszteni kell a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat Moszkvával. A napokban a magyar diplomáciai testület előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a többi uniós tagállamhoz fordul, támogassák az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok javítását.

  •  
    és megosztani