27 augusztus 2014, 17:47

Mi várható a Cardiffban rendezendő NATO-csúcstalálkozótól?

Mi várható a Cardiffban rendezendő NATO-csúcstalálkozótól?

A brit Walesben szeptember 4–5-én NATO-csúcs esedékes. Pontosan egy héttel a találkozó előtt Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár bejelentette, hogy az atlanti szövetség meg akarja büntetni Oroszországot „ukránellenes magatartásáért”.

A dán Anders Fogh Rasmussen számára a cardiffi csúcs az utolsó NATO-találkozó lesz, hiszen a főtitkári tisztséget október 1-én a volt norvég miniszterelnök, Jens Stoltenberg foglalja el.

Rasmussen sorrendben az 1949-ben alapított atlanti szövetség 12. főtitkára. Az egykori dán miniszterelnök előtt különféle politikusok töltötték be a tisztséget különböző országokból. Nem mondható, hogy bármelyikük nagy rokonszenvet érzett volna a Szovjetunió, ill. Oroszország iránt. De Rasmussen elődjei együttvéve sem produkáltak annyi ruszofóbiát és nyílt hazugságot Moszkva álláspontjáról, mint a leköszönő főtitkár idején a NATO brüsszeli székházában.

Kimondottan Rasmussen terjeszti Európa-szerte a legélénkebb módon az „orosz agresszió” tézisét. A NATO-főtitkár szerint ennek alkotóelemét képezi az Ukrajnába indult orosz humanitárius konvoj.

Az, ami napjainkban megy végbe a NATO vezetőségében, valóságos Oroszország-ellenes hisztéria – vallja meggyőződéssel Igor Korotcsenko szakértő. Már most világos, hogy az ukrajnai események egyfajta mérföldkő, amelyik a Nyugattal ápolt viszonyt megosztja az ukrajnai válság „előtti” és „utáni” időszakra. Amennyiben az „előtti” időszakban egyesek még tápláltak illúziókat azt illetően, hogy a Nyugattal és a NATO-val fenntartott partneri viszony bizonyos előnyt jelent Oroszország számára, akkor most ezek az illúziók eloszoltak – véli Igor Korotcsenko.

Bármilyen elővigyázatosságot és körültekintést tanúsítson az orosz vezetőség, láthatjuk, hogy az USA és a NATO csak fokozza katonai potenciálját Oroszország körül, félredobva mindazokat a megállapodásokat, amelyeket elértünk a NATO-val. Ezen megállapodások formuláinak elmosódottsága korábban is kétségeket szült, most azonban láthatjuk, hogy a megállapodásokat egyszerűen nem tartják be.

Jelenleg állandó kelet-európai katonai bázisok létesítése mellett egyelőre csak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország és a balti országok szállnak síkra. Fellép ellenük Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország. Így, Walesben a NATO bizonyára olyan bázisok kialakításának mechanizmusát vitatja meg, amelyek nem rendelkeznek majd csapatokkal, csak raktárakkal és kellő infrastruktúrával, hogy szükség esetén oda gyorsan NATO-csapatokat lehessen átdobni „veszélyhelyzetben”.

Orosz szakértők állítják, hogy ezekkel a kérdésekkel a NATO-n belül már régóta foglalkoznak. Úgy mint az erre adandó orosz válaszlépésekkel is.

  •  
    és megosztani