23 augusztus 2014, 10:36

Néma diplomácia

Néma diplomácia

Az elmúlt hétvégén megtartott találkozóról, amelyen az orosz, ukrán, német és francia külügyminiszterek vettek részt Berlinben, semmilyen információ nem látott napvilágot.

Csupán általános kijelentések, amelyekből hol azt a következtetést lehet leszűrni, hogy teljes a kudarc, vagy éppen ellenkezőleg, megjelentek a remény első szikrái. Fjodor Lukjanov, a Külügyi és Honvédelmi Tanács elnökének véleménye:

Engem ez, be kell, hogy valljam, örömmel töltött el. Mégpedig egy nagyon egyszerű okból. Az a katonai és politikai konfliktus, amelyet most Ukrajna miatt egész Európa átél, úgy tűnik, hogy kilátástalan. A megoldást pedig csakis a diplomáciai erőfeszítés és az újszerű lépések jelenthetik. Sem az egyik, sem pedig a másik nem kívánja a nyilvánosságot, bármilyen kiszivárogtatás nyilvános talajra tereli a dolgokat, ahol teljes és kölcsönös elutasítás uralkodik. Ha egy komoly tárgyalási folyamatról van szó, akkor annak tartamát csak a végén tudjuk meg: sikeres volt-e vagy sem.

Több téma is napirenden van. Az egyik Ukrajna politikai felépítése, amely garantálná az ország keleti részének a különleges státuszt a kulturális és történelmi sajátosságok megőrzésével. A másik Ukrajna nem kötelezett státusza, a NATO törekvéseinek elutasítása, amely Oroszország szemében alapvető fenyegetést jelent. A harmadik a gázzal kapcsolatos kérdések – adósság, a gáz ára, tranzit, stb. A negyedik Ukrajna gazdasági újjászületése a háború után, amely majdhogynem elképzelhetetlen lesz, amennyiben Oroszországgal teljesen megszakadnak a kapcsolatok.

Az esély a helyzet valamiféle rendezésére egységben nagyobb, mint elszigetelve. Ez gyakorlatilag a diplomácia alapja. Minél több a lehetőség a kérdések összefűzésére, annál nagyobb tér marad a kölcsönös engedményeknek.

Bármennyire is szomorú, de a hasonló találkozókon a harcok befejezéséről beszélni teljesen felesleges. Az ukrán konfliktus egy polgárháború, amelyben érdekeltek külső erők is. Olyan szembenállás, amelyben a jövőbeli politikai egyensúly lehetséges kompromisszumának körvonalai meg kell, hogy előzzék a fegyverszünetet. A szembenálló felek katonai sikerei érvek és további eszköz a politika képviselőinek a tárgyalásokon. Éppen ezért a fegyveres összecsapások és a diplomáciai konzultációk párhuzamosan folynak majd.

Miért éledt újjá mégis a tárgyalás? Hiszen júliusban, az információs háborúban, amely a maláj gép lezuhanásával kezdődött, úgy tűnt, hogy ennyi volt, semmiféle párbeszédre nem számíthatunk, a háború a végsőkig folytatódik. Ennek több oka is van.

Oroszország nem titkolta politikai és emberi szimpátiáját a szakadárok iránt, ugyanakkor világos, hogy tisztában van azzal a határvonallal, amelyet már nem lép át. A katonai beavatkozás kérdése nincs napirenden, ez pedig azt jelenti, hogy a konfliktus fegyveres fázisát be kell fejezni. Igaz, Moszkva nem készül rá, hogy „feladja” a népköztársaságokat, inkább arról van szó, hogy elérje, ismerjék el ezeket a területeket a békefolyamatok képviselőiként. Vagyis, hogy ne engedje az ukrán hadsereg katonai támadásait.

Kijevnek természetesen nincs mit feladnia. Az áldozatok száma és a károk katonai győzelemre kényszerítik az ukrán vezetést, különben az állampolgárok körében egy súlyos kérdés fog felmerülni: miért is fizettek ilyen katasztrofális árat? Ugyanakkor a háború a nemzetgazdaság romjait hagyja maga után, amely már e nélkül is szörnyű állapotban van. Ukrajna csak a külső segítségre számíthat, amelynek forrásai kivétel nélkül ismertek, azonban ez egyelőre még várat magára.

Kijev pénzügyi terhét kétség kívül alapvetően Európának kell vállalnia, azonban ott nincsenek szabad források. Még azok az országok is, akik negatívan állnak Oroszországhoz és Ukrajna minden bajáért őt hibáztatják, tisztában vannak azzal, hogy Moszkva gazdasági együttműködése nélkül az ukrán kérdést nem lehet megoldani.

Az ukrán válság már lerombolta azt, ami a hidegháború után az európai biztonság új rendszerének számított. Ha a diplomácia megállítja a válságot, az lehet az első lépés egy valóban új rendszer felé.

  •  
    és megosztani