16 augusztus 2014, 18:44

Mi menti meg a jeziditákat a népirtástól?

Mi menti meg a jeziditákat a népirtástól?

Az oroszországi jeziditák képviselője hamarosan találkozik az orosz KüM vezetésével, hogy megvitassák a humanitárius segélycsomagok szállításának kérdését az iraki jeziditáknak – mondta a kurd néppel való szolidaritási és együttműködési közösség vezetője, Jurij Nabijev.

A szélsőséges szunnita Iraki és Levantei Iszlám Állam (továbbiakban ILIÁ) fegyveresei ellenőrzésük alá vették Irak északi részét. Az iraki hatóságok legutóbbi adatai szerint a szélsőségesek legkevesebb 500 kurd-jeziditát pusztítottak el és mintegy 300 nőt raboltak el.

A világ sokáig nem vette észre a jeziditák létezését, ez a kis nép azonban ismét magára vonta a figyelmet, amikor a radikális iszlamisták áldozatává vált.

Amíg a jeziditák nem végzik a napi rituáléikat, addig teljesen átlagembernek néznek ki. Nincs különleges stílusuk az öltözködésben vagy különleges hajviseletük. A népcsoport vallása az egyik legrégebbi a földön. A jeziditák időszámítása Kr.e. 4750-ben kezdődik. Az idő múlásával vallásukba az iszlám, a kereszténység és a Kabbala egyes rituáléit és hiedelmeit is beépítették. Csakúgy, mint a zsidóknál vagy a muzulmánoknál, náluk is szokás a körülmetélés.

A jeziditák hite szerint a Teremtő egy, de létezik még egy angyal, amely gonosz – a Sátán páva képében. Mivel a Teremtő természetéből adódóan szereti az embereket, nincs értelme imádni őt – vélik a jeziditák. Imádkozni az Sátánhoz kell és neki kell áldozatot bemutatni, hogy kegyesebb legyen az emberekhez. Ennek megvan a maga logikája: minthogy a jó és gonosz is létezik, így éppen a gonosztól kell óvakodni, az ima pedig itt nem az imádat jele, csupán arra szolgál, hogy sajnálatot keltsen.

Ugyanakkor a radikális iszlamisták a jeziditákat Sátánimádóknak és kegyetlennek tartják.

A jeziditák valójában mindig különböztek a béke és a tolerancia szeretetében. A keresztényektől eltérően, ők soha sem akarták ráerőltetni másokra a meggyőződésüket. A muzulmánoktól eltérően pedig monogámok, habár a vezetőknek megengedett, hogy több feleségük legyen. Általában nem házasodnak össze más vallások képviselőivel és soha nem imádkoznak idegenek jelenlétében. Naponta kétszer mondanak imát a nap vagy a kandalló felé fordulva. A pihenés napja a szombat, a szent napjuk pedig a szerda.

Abból az okból kifolyólag, hogy a jeziditák nem térítenek meg más vallásúakat, jövőjük, a számukat tekintve igen homályos. Jelenleg a jeziditák számát 400-800 ezer közé teszik, amelyből 300 ezer Irak területén él Moszul és Szindzsár között, ahol az ILIÁ támadásainak estek áldozatul. A többiek más közel-keleti országokban és a világ egyéb pontjain élnek.

  •  
    és megosztani