15 augusztus 2014, 18:18

Putyin Jaltában: gyengéd hangnem, vasszorítás

Putyin Jaltában: gyengéd hangnem, vasszorítás

Mindenekelőtt Oroszország érdekeit kell szem előtt tartani! Vlagyimir Putyin jaltai beszédének ez a fő mondanivalója. A médiák egyfajta szenzációt vártak az orosz elnöknek a parlamenti képviselők előtt mondott beszédétől. De ehelyett az államfő még egyszer pontosan meghatározta Moszkva álláspontját: Oroszországgal nem érdemes az erő nyelvén beszélni.

Putyin gyengébb hangnemet használ, de nem enged vasszorításából. Ekként kommentálja az orosz elnök jaltai beszédét az amerikai The Wall Street Journal. Putyin egyebek között arról beszélt, hogy késznek kell lennünk megvédelmezni az ország érdekeit, de közben nem kell megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal. A lap helyzetelemzők szavait idézi, miszerint Putyin legújabb kommentárjai és az orosz humanitárius konvoj Ukrajnába indítása a Kreml nyugodtabb álláspontja demonstrálásának tűnnek – néhány nappal Moszkva Nyugat-ellenes válasz-szankciói után.

Vlagyimir Putyin nem tartja kizártnak, hogy Oroszország kilép több nemzetközi szerződésből, ha ezt megkívánják az ország érdekei. Megjegyzendő, hogy nem ez az első eset a szerződések felbontásának történetében. Az USA számára ez lényegében bevett gyakorlat. Moszkvának jogában áll lemondani részvételét némely szerződésekben – vallja meggyőződéssel Dmitrij Labin szakértő.

Mindegyik államfő prioritásnak tartja országa érdekeinek szavatolását. Szuverén államok szabadon felmondhatnak nemzetközi szerződéseket, ill. egyoldalúan kiléphetnek belőlük. Vagyis arról van szó, hogy adott esetben kimondottan az ország érdekeinek szavatolása lesz prioritás. Azt hiszem, tekintettel a világban kialakuló helyzetre, hogy ez helyes döntés.

Vlagyimir Putyin nem tartja kizártnak azt sem, hogy Oroszország kilép az Emberi Jogok Európai Bíróságának (ECHR) jogfennhatósága alól. Igaz – és az elnök ezt hangsúlyozta – hogy jelenleg a kérdés nem áll napirenden. Azonban az ECHR egyre gyakrabban teljesen megalapozatlan, átpolitizált határozatokat fogad el. És ez nem az egyetlen egyezmény, amelyik nem egyezik Oroszország nemzeti érdekeivel – véli a Nemzeti Stratégiai Intézet elnöke, Mihail Remizov.

A katonai szférában kiemelném a közepes és rövid hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést, amelyik korlátozza Oroszország védelmi képessége fokozásának lehetőségeit. Ez az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú szerződés stratégiailag nem előnyös Oroszország számára. Ennélfogva ez lényeges korlátozást jelent Oroszország számára, amely ország bonyolultabb földrajzi és geopolitikai környezetben él, mint az USA.

Nemzetközi szerződések aláírásáról, ill. nem aláírásáról országok önként hoznak döntést. Minden attól függ, hogy megfelelnek-e ezek a szerződések a nemzeti érdekeknek és a nemzeti alkotmánynak vagy sem. Így, az Egyesült Államok nem csatlakozott a nemzetközi egyezmények több mint feléhez. És az USA számára bármely nemzetközi szerv döntése nem szentírás. Az orosz elnök szavai nem jelentik azt, hogy Oroszország holnaptól kezdve semmibe veszi a nemzetközi jogot. De ez komoly jel a nyugati partnereknek: Oroszországgal nem érdemes az erő pozíciójából beszélni.

  •  
    és megosztani