15 augusztus 2014, 19:02

Miért foglalkozik az EU Irak problémáival?

Miért foglalkozik az EU Irak problémáival?

Brüsszel fontolóra vette az iraki humanitárius katasztrófa megelőzésére irányuló intézkedéseket. Sürgősen összehívták az EU Tanácsa ülését, amelyben a 28 uniós tagország külügyminiszterei vettek részt. 

Az értekezleten megvitatták és tulajdonképpen elvben jóvá is hagyták a „humanitárius segélyt”, főként az iraki kurdoknak szállítandó fegyver formájában. Azonkívül amellett döntöttek, hogy élelmiszert és gyógyszereket juttatnak el az iszlámiszák által ostromolt városok lakosainak.

A Washington beavatkozásából kifolyólag keletkezett iraki problémára helyezett fokozott hangsúly nagy ingerültséget keltett számos európai média részéről. Az elégedetlenséget a londoni The Guardian fogalmazta meg velősen augusztus 15-én: „Az a tény, hogy azok az országok, amelyek felelősséggel tartoznak legalább 550 ezer iraki pusztulásáért, 4 millió menekültért, tömeges kínzásokért, etnikai tisztogatásokért az utóbbi évtizedek Irakjában ( az USA és Nagy-Britannia 2003-as intervenciója után), most egyedüli felelősöknek tüntetik fel magukat az irakiak védelme ügyében, ez már csak nem is nevetséges. Ez rosszabb, mint a szatíra. Az Iszlám Állam mostani fellendülését még ifj. George Bush elnök politikája előlegezte meg”.

Mindazok az országok, amelyeket az idei évszázadban Washington keze érintett, lángokba borultak és darabokra hullnak szét – mutat rá Anatolij Nyeszmejan Közel-Kelet-szakértő.

Az iraki események kereszteződnek az ukrajnai eseményekkel. Az Egyesült Államok az instabilitás pontjait teremti meg stratégiai ellenfelei határán. Irakot Irán számára „főzték meg”, Ukrajnát Oroszország számára. Az Egyesült Államoknak előnyös az, ami Ukrajnában történik, hiszen ezzel problémákat teremt Oroszországnak, és Porosenko elnök mindenre szabad kezet kapott az amerikaiaktól.

A mostani Irak körüli gyakorlatokat az USA Oroszországgal szemben viselt információs háború optikáján át kell vizsgálni – mondja a moszkvai székhelyű Európa Intézet elemzője, Igor Makszimicsev. Az európaiak kezdik megismerni az igazat arról, hogy mit művel saját népével a kijevi hatalom.

Ettől kell elvonni figyelmüket a Nyugat iraki, Gázai-övezeti fellépésével. Még az ebola elleni küzdelem is ezt a célt szolgálja. Egyeseknek mindenképpen nem szabad megengedniük, hogy Európa-szerte együttérzés alakuljon ki a szenvedő délkelet-ukrajnai lakossággal.

Igaz, most – Oroszország ellenszankcióit követően – Washington politikája nyilván botladozni kezd. Az EU, az ukrajnai helyzet miatt Oroszországgal szemben gazdasági szankciókat léptetve életbe, önmagának ártott. Erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt a Brüsszelben. Egy nappal ezelőtt az Oroszországgal ápolt jószomszédi viszony mellett nyilatkozott Alexander Stubb finn kormányfő. A finn televíziónak adott interjújában hangoztatta, hogy a szankciók problémakörében már beszélt Angela Merkel német szövetségi kancellárral és hogy az EU semmilyen válaszlépéseket, ill. újabb szankciókat nem kíván életbe léptetni Oroszországgal szemben.

Sauli Niinistö finn elnök augusztus 15-i látogatása Szocsiban szintén azt bizonyítja, hogy az ukrajnai probléma megközelítésében bizonyos áttörés kezd kialakulni. A finn vezető megbeszéléseket folytatott Putyin elnökkel. A tárgyalásokról nagyon kevés információ jelent meg. Bár maga a finn elnök utalt arra, hogy nyílt párbeszéd beindításáról van szó az ukrajnai rendezés ügyében. „Nem tekintem magamat nagy béketeremtőnek, de szerintem rendkívül fontos párbeszédet kezdeni” – mondta az finn elnök. Sauli Niinistö ugyanakkor utalt arra is, hogy álláspontját egyeztette „Finnország partnereivel”.

  •  
    és megosztani