30 július 2014, 14:14

Ki a hibás Ukrajna gázproblémáiban?

Ki a hibás Ukrajna gázproblémáiban?

A kijevi hatalom megkondította a vészharangot: a Déli Áramlat gázvezeték üzembe helyezésével az orosz földgáz ukrajnai tranzitjából származó bevétel a minimálisra esik vissza és gyakorlatilag értéktelenné teszi az ukrán nemzeti gázhálózatot.

Az ukrán energetikai társaság, a Naftogaz igazgatótanácsának elnöke, Andrij Kobolev az ICTV tévécsatorna adásában kijelentette, hogy az Ukrajna területén át Európába szállított orosz földgáz mennyisége máris évi 120 milliárd köbméterről 86 milliárdra esett vissza, aminek oka az Északi Áramlat gázvezeték üzembe helyezése. Ha pedig a Déli Áramlat is működni fog, akkor Ukrajna tranzitbevételének tulajdonképpen befellegzett. A Naftogaz szakértőinek számításai szerint a Déli Áramlat gázvezeték „az ukrajnai tranzitból feltételezhetően akár 60 milliárd köbméter gázt vehet el – hangoztatta Andrij Kobolev. Ha pedig az ukrán gázhálózaton át szállított földgáz mennyiség zuhanni fog, akkor a gázhálózat is leértékelődik, kb. a felére – véli Kobolev. Az ukrán fél jelenleg 25-35 milliárd dollárra becsüli a hálózat értékét.

Vajon kinek a hibája, hogy ilyen helyzet alakult ki? Az ukránok jobbnak látják hallgatni erről. Azonban köztudott, hogy mi késztette Oroszországot és Európát arra, hogy alternatív szállítási útvonalakat keressenek. Ennek oka az az ún. két gázháború, amely 2005–2006-ben, ill. 2008–2009-ben tört ki Moszkva és Kijev között. A gázháborúkat az váltotta ki, hogy Ukrajna nem akarta betartani az Oroszországgal elért gázár-megállapodásokat, ami a tranzit gázvezeték illetéktelen megcsapolásához vezetett. Végeredményben 2009 januárjában Ukrajna fellépése folytán az orosz földgáz európai szállítása ukrán területen át teljesen be volt szüntetve. Akkor többek között Németország emiatt karolta fel az Északi Áramlat projektet.

Nem vált be Kijev számítása az uniós országokból való ún. reverz (vagyis visszaáramló) gázszállításra sem. Júliusban a reverz szállítás volumene felére esett vissza: az európaiak féltik saját energetikai biztonságukat. A kialakult helyzet miatt az ukrán hatóságoknak választaniuk kell: vagy együttműködést alakítanak ki Oroszországgal mint fő európai gázszállítóval, vagy pedig egyéb energiaforrásokra, például, palagázra hagyatkoznak. Az USA élénken biztatja Ukrajnát, hogy mondja fel az Oroszországgal folytatott együttműködést. Az Egyesült Államok saját pozícióit kívánja megszilárdítani az ukrán piacon, egyebek között a palagáz-kitermelés terén.

Ukrajna aligha számíthat szomszédjaira a közép- és kelet-európai térségben. A Reuters hírügynökség idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a Déli Áramlat projekt Budapest érdekeit szolgálja és Magyarország nem kíván lemondani róla. Hasonló álláspontot képvisel Szerbia is. Az orosz projektet Alekszander Vucsics szerb kormányfő „jó szerződésnek” minősítette Szerbia számára és rámutatott, hogy a projekt megvalósítása 350 millió eurót hozhat Belgrádnak.

Ukrajna gázproblémáiban tehát nem Oroszországot kell hibáztatni, hanem azokat az Oroszország-ellenes erőket, amelyek játékszerré kívánják tenni Kijevet saját geopolitikai spekulációikban.

  •  
    és megosztani