27 július 2014, 17:03

Németország nem fogja felvetni Krím kérdését az Európai Bíróságon

Németország nem fogja felvetni Krím kérdését az Európai Bíróságon

Németország nem fogja felvetni Krím kérdését az Európai Bíróságon és nem szándékozik benyújtani keresetet Oroszországgal szemben, amiért a félsziget hozzá csatlakozott.

Ezt a kijelentést tette a riporterek előtt Christiane Wirtz, a német kormány képviselője. Az Oroszország Hangja felkérte Henning Schröder német politológust, hogy kommentálja ezt a kijelentést. Ő többek között a következőket mondta el:

Arról van szó, hogy Németországnak nincs joga perelni az Európai Bíróságon. Keresetet csak az elszenvedett fél nyújthat be. Ezért jogi értelemben nem értelmezhető egy ilyen panasz megléte. Ugyanakkor a német kormány az ukrán válság kezdete óta közvetítő szerepet töltött be, hogy kihozza a helyzetet a zsákutcából. Tárgyalások megkezdésére volt szükség. Merkel kancellár és Steinmeier külügyminiszter javasolták ezeket a tárgyalásokat, de nem hallották meg a kérésüket.

Krím népszavazás útján csatlakozott Oroszországhoz, amely során a félsziget lakosságának 97%-a a csatlakozás mellett voksolt. Minden találkozón és megbeszélésen a nyugati politológusok Oroszországot okolják ezért. Állítólag ezzel kezdődött a konfliktus, ami azonban nem felel meg a valóságnak. Ezen felül Krím most ugyanabban a helyzetben lenne, mint Délkelet-Ukrajna, ahol Porosenko hadserege megsemmisíti a civil lakosságot és elpusztítja a városokat.

Oroszország a részeként ismerte el Krímet, amely félsziget lakosságának nagyobbik hányada a szavazás végkimenetelétől függetlenül kifejezték szándékukat az orosz állampolgárság megszerzésére vonatkozóan, és már meg is kapták azt. Most a legfontosabb lépés, a konfliktus megszüntetése Ukrajnában a katonai műveletekkel együtt, visszatérni a békefolyamathoz és újjáépíteni a lerombolt épületeket. Krím jelenleg nem napirendi téma, ha egyáltalán később felmerül-e ez a kérdés.

A nyugati média az elmúlt időszakban szinte egyáltalán nem számolt be a háborúról Délkelet-Ukrajnában, mintha nem is létezne az. Csak a malajziai utasszállító balesete után hozták szóba ismét a fegyverszünetet. Putyin elnök mellesleg megjegyezte a beszédében, hogy amennyiben Kijev nem szegte volna meg a fegyverszünetet, úgy nem történt volna meg a gép katasztrófája sem. Miért nem képes befolyást gyakorolni Porosenkora a Nyugat, miközben elvárja, hogy Oroszország hatással legyen a lázadókra?

Putyin elnöknek abszolút igaza van. Ha nem lenne háború, akkor nem lőtték volna le a polgári gépet sem. Most azonban politikai megoldást kell találnunk. Az Európai Unió megpróbál befolyást gyakorolni a helyzetre, azzal érvelve, hogy mindkét félnek le kell tennie a fegyvert. A Donyecket és Luganszkot védő csoportok azonban nem állnak Oroszország ellenőrzése alatt, ami nehezíti a helyzetet. Oroszország problémája abban rejlik, hogy kapcsolatot tudjon teremteni ezekkel a csoportokkal. Szükségünk van Oroszországra, amely a partnerünk a tárgyalóasztalnál, és ebben rejlik a német kormány politikája.

  •  
    és megosztani