25 július 2014, 15:56

Az EU újra bővítette a „feketelistát”

Az EU újra bővítette a „feketelistát”

Az EU újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Az Állandó Képviselők Tanácsa (Coreper) három napig dolgozott, hogy egyhangú döntéshez jusson.

Várható volt, hogy Brüsszel a szankciók harmadik blokkját használja az orosz gazdaság egyes ágazatai ellen. De egyelőre az EU csak újra bővítette az egyének és vállalatok „feketelistáját”. A dokumentum ma lép hatályba.

Az EU Állandó Képviselőinek Tanácsa 15 orosz és ukrán állampolgárral, valamint 18 vállalattal és szervezettel bővítette a szankciós listát. Az új szigorításokkal kapcsolatos javaslatot az Európai Bizottság és az EU külpolitikai szolgálata terjesztette elő. Többek között ezeket a Malaysia Airlines Boeing gépe lezuhanása kapcsán vitatták meg. Az utasszallító repülőgép július 17-én zuhant le Kelet-Ukrajna területén, ahol aktív harci cselekmények folynak. A légikatasztrófa 298 ember életét oltotta ki. A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy nem megfelelő hatást gyakorol Délkelet-Ukrajnára, ahol polgárháború folyik a keleti régiók népfelkelői és a kormány csapatai között. A tragédia nemzetközi vizsgálata még nem fejeződött be.

Az új szankciók olyan területeket érintik, mint a védelem, hozzáférés a tőkepiacokhoz, a technológiák exportja és az energetikai szektor. Az EU még nem közölte, milyen konkrét vállalatok kerülnek a szankciók alá. Ezek lehetnek orosz bankok, amelyekben az állam részesedése meghaladja az 50%-t. Így tehát lehet, hogy az EU állásfoglalása keményebb lesz, mint az USA-é: az utóbbi listáján csak a Gazprombank és a Vnyesekonombank szerepel. Mint mindig, az oroszellenes szankciók keménysége kapcsán nem voltak egységesek a vélemények az EU-ban. Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország a radikálisabb megközelítés híve. Néhány balti ország, mint, például, Lettország, korlátozta több orosz zenész belépését területére. Az esetleges szankciók között megemlítik korlátozásokat a katonai szektorban. Többek között az európai tisztviselők szóvá tették embargó bevezetését fegyverszállításokra, de az európai fegyverexport volumene Oroszországba mindössze 300 millió euró évente. A fegyverszállítók között van Nagy-Britannia és Franciaország a két hírhedt Mistral helikopterhordozójával. Párizs nem hajlandó lemondani e szerződésről. Abban a helyzetben, amikor az EU még nem vezette be az általános fegyverembargót Oroszország ellen, a Mistral-szerződés egyoldalú felmondása aláásná Franciaország hírnevét a nemzezetközi fegyverpiacon. Az IMF előrejelzése szerint az Oroszország elleni szankciók a legsúlyosabb hatással a közép- és kelet-európai országok gazdaságára lesznek, mivel ezek az államok aktív kapcsolatokat tartanak fenn Oroszországgal. A hazánk elleni ágazati szankciók lehetséges bevezetésének a megvitatását a jövő héten folytatják.

  •  
    és megosztani