20 július 2014, 13:39

Oroszország elleni szankciók

Oroszország elleni szankciók

Az Oroszországgal szembeni szankciók hőskölteménye elérte a csúcspontját.

Úgy tűnik, hogy Washington azért próbálja annyira kitartóan megvádolni Oroszországot a malajziai utasszállító katasztrófájával, mivel érzi, hogy amennyiben nem sikerül most rábírnia az Európai Uniót az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésére, úgy később azt sokkal nehezebb lesz elérnie. Viszont az oroszellenes szankciók bevezetése esetén éppen az EU fog megfizetni, Amerikának ugyanis sokkal kisebb az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolata, így Washingtonnak nincs mit veszítenie.

Az Oroszország gazdasági elszigetelésére tett kísérletek más, már elszigetelt országok növekvő elégedetlenségének a hátterében zajlik, amelyek kiestek Washington kegyeiből, úgy, mint Irán és Kuba. Jonathan Steele, a brit The Guardian lap rovatvezetője emlékeztet a Nemzeti Iráni-amerikai Tanács civil szervezet friss jelentésére, amelyben összeszámolták, hogy mennyi pénzt veszített az Egyesült Államok a Teheránnal szembeni szankciók miatt.

135-175 milliárd dollárt veszítettek, ami csak az amerikai cégeket érinti, amelyek nem kötöttek szerződéseket Iránnal, és ez csak az 1995-2014 közötti időszak. Ez hatalmas veszteség.

Emlékeztetőül, eddig egyetlen országot sem demokratizáltak az amerikai szankciók, se Kubát, se Iránt, se Irakot. Komoly kételkedés fűződik ahhoz is, hogy a Dél-afrikai Köztársasággal szembeni szankciók játszottak-e bármilyen szerepet is az apartheid rendszer eltörlésében a ’80-as évek végén. Nyilvánvaló, hogy az apartheidet maguk a dél-afrikaiak törölték el, Washington segítsége nélkül, a legtöbb történész szerint pedig, annak ellenére.

Most azonban nem a nyolcvanas éveket éljük. Oroszország és Kína a legfiatalabb növekvő gazdaságok, amelyek a globális munkamegosztásban találják magukat. Az USA ebben a munkamegosztásban egyre inkább a hitelező szerepét játssza, aki pénzt kölcsönöz kamatra. Ezt a megállapítást hangsúlyozta ki az Oroszország Hangjának adott interjújában Paul Craig Roberts, az amerikai kincstár egykori titkára Ronald Reagen elnök idejéből.

Például a legutóbbi szankciókat, amelyek az orosz védelmi és energiaipari vállalatokat érintették, valójában az amerikai bankok vetették ki, amelyek egészen a közelmúltig hiteleztek az orosz végeknek kamatra. Az oroszoknak viszont nem szükséges az amerikaiaktól kérniük hitelt. Mindig is Oroszország stratégiai hibájának tartottam, hogy az amerikai pénzügyi rendszerhez kapcsolódtak. Ha az oroszoknak pénzre van szükségük, akkor az orosz cégek az európaiakhoz vagy Kínához is fordulhatnának. Kínában sokkal több a rendelkezésre álló hitel, mint Washingtonnál.

Paul Craig Roberts, Reagen elnök gazdaságpolitikájának a követője szerint a mai Amerika régóta nem az az ország, ami Reagen elnök idején volt. Az új körülmények között szerinte egyre népszerűtlenebbeké válnak a szankciók, mivel az egész világ látja, hogy a szankciók nem segítik az emberi jogokat és a biztonságot.

  •  
    és megosztani