17 július 2014, 16:33

Ki akarja taszítani Oroszországot az ukrajnai háborúba?

Ki akarja taszítani Oroszországot az ukrajnai háborúba?

Az USA továbbra is nyomást gyakorol az európai országokra, hogy rákényszerítse őket keményebb oroszellenes szankciók bevezetésére.

Ennek alapjául az Obama-adminisztráció azt hozza fel, hogy Moszkva állítólag nem tesz eleget az „ukrán válság deszkalációjára” irányuló követeléseknek. Mennyire igazak e vádak, és mi az igazi célja Oroszország politikájának Ukrajnában? Pjotr Iszkenderov elemző ezzel kapcsolatos véleménye.

Azok, akik ellenzik a keményebb szankciók bevezetését, hagsúlyozzák: nincs objektív alapja egy ilyen lépésnek. És emlékeztetnek arra, hogy Moszkva nem avatkozik bele az ukrán konfliktusba, hanem arra ösztönzi a feleket, hogy azonnal szüntessék be a harci cselekményeket és kezdjék meg a tárgyalásokat. Különben, ezt jelentették be Putyin elnök és Merkel kancellár közti újabb találkozón is. Az orosz vezető sajtószolgálata szerint, a felek „egyetértettek abban, hogy a helyzet Ukrajnában romlik, és megállapították, hogy sürgősen fel kell újítani a kontakt csoport munkáját. A két vezető hangsúlyozta, hogy sürgősen be kell vezetni a tűzszünetet, cserélni a foglyokat, és felújítani a békés tevékenységet.”

Nem titok, hogy néhány héttel ezelőtt, a Nyugaton sokan feltételezték, sőt remélték is, hogy Oroszország beavatkozik az ukrán konfliktusba, és csapatokat küld a keleti régiókba. Moszkva azonban ellenzi a csapatok bevezetését Ukrajna területére. Az egyik fő érv, hogy nem akarja még nagyobb vérontást provokálni a régióban, annál is kevésbé egy új teljes körű háborút Európa szívében. Azt is figyelembe kell venni, a szociológusok adatai szerint Oroszországban a lakosság kétharmada ellenzi az orosz csapatok küldését Ukrajnába.

Kinek lenne előnyös egy ilyen háború? Nyilvánvaló, hogy nem Oroszországnak, és nem Donyeck és Luhanszk civil lakosságának. De Washingtonnak ez előnyös lenne. Akkor „katonai lendületet” adhatná a válságban levő saját gazdaságának, végleg összeveszíthetné Oroszországot és az EU-t, másnak a kezével elpusztíthatná a energiabiztonsági rendszert Európában. Az európaiakat függő helyzetbe tehetné az amerikai palagáztól, és rákényszeríthetné őket, hogy nyissák meg piacukat az amerikai áru előtt.

Történelmi megfontolások szintén nem szolgálnak érvként az orosz csapatok bevezetéséhez Kelet-Ukrajnába. A Krím-félszigettől eltérően, amely történelmileg tartozott Oroszországhoz, vagy különleges státusszal rendelkezett, Novorosszijának nincsen sem történelmi, sem nemzetközi jogi alapja, hogy Oroszország szubjektuma legyen. Erre az objektív különbségre a Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna között mutatott rá Fjodor Lukjanov az orosz Kül- és Védelmi Politikai Tanács vezetője:

Oroszország azonnal jelezte a Nyugatnak, hogy a krími kérdés nem lehet politikai alku tárgya. Moszkva számára ez már eldöntött kérdés, és nem lehet semmilyen nemzetközi tárgyalások vagy geopolitikai engedmények tárgya. A délkelet-ukrajnai helyzet viszont továbbra is nyitva marad.

  •  
    és megosztani