16 július 2014, 13:08

Juncker kompromisszumkeresése

Juncker kompromisszumkeresése

Az Európai Parlament jóváhagyta Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök kinevezését az Európai Bizottság elnöke posztjára. A következő öt évben Brüsszel politikai irányvonalát az a föderalista és jobbközép politikus fogja megszabni, aki az EU projektje kidolgozásában is részt vett.

Junckert 442 szavazattal 250 ellenszavazat mellett választották meg: az Európai Néppárt, amelyet Juncker képvisel, koalíciót alkotott az EP második legnagyobb pártjával – Martin Schulz szocialistáival –, aminek köszönhetően a szocialisták embere foglalhatja el a gazdaságügyi bizottság (ECOFIN) elnöki székét.

Az 59 esztendős Juncker az Európai Bizottság első vezetője lesz, aki a tisztségét EP-szavazás útján kapta meg. Mindegyik elődjének személyét az uniós országok csúcstalálkozóin egyeztették. Egyébként az Európai Tanácsot semmi sem akadályozhatja abban, hogy tanácsot adjon az Európai Parlamentnek azt illetően, hogy melyik jelöltet kívánja látni az adott poszton. Junckert illetően nem sikerült konszenzust elérni: kinevezését ellenezte Nagy-Britannia és Magyarország. David Cameron pedig azzal fenyegetőzött, hogy ha Juncker foglalja el az Európai Bizottság elnöki tisztségét, népszavazást rendez Nagy-Britannia uniós tagsága kérdésében.

Juncker 18 esztendőn át Luxemburg miniszterelnöke, 20 éven át a pénzügyi tárca vezetője volt, egyszerre látva el a kormányfői és pénzügyminiszteri teendőket. Azonkívül az eurócsoport vezetője is, amely az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek informális klubja. Egyébként az Európai Unió alapjait lefektető maastrichti szerződés egyik kidolgozója is. Junckert aktívan támogatják az európai projekt hívei és ennek megfelelően nem kedvelik az euroszkeptikusok. A Juncker személye körüli polémia az Európai Unió jövőbeli berendezéséről vitát tükrözi. Így, Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia amellett kardoskodik, hogy a hatalmat vissza kell adni a tagországok kormányainak, vagyis ellenzik a mélyebb európai integrációt, amelyet viszont Németország – egyelőre Európa legnagyobb gazdasága – támogat. Szakértők szerint Juncker igyekezni fog elnyerni mindegyik fél tetszését. A pénzügyi tárca élén eltöltött évtizedeknek köszönhetően rugalmas és pragmatikus politikussá vált. De bizonyos ellentmondások más most észrevehetők. A luxemburgi politikus a nagyobb integráció mellett száll síkra a külpolitikában és ezzel a külügyi főképviselő hatáskörének bővítését támogatja ( vagyis ezzel csökkenne az uniós országok külügyminiszterei jelentősége). Juncker az Európai Unió presztízsét kívánja felemelni, elsősorban saját honpolgárai körében.

  •  
    és megosztani