12 július 2014, 19:55

Neonácik és euromajdan: a demokráciától a diktatúráig?

Neonácik és euromajdan: a demokráciától a diktatúráig?

Május végén megjelent Moszkvában a ”Neonácik és euromajdan: a demokráciától a diktatúráig?” c. könyv, amelynek két szerzője: az orosz ”Nemzeti diplomácia” alap elnöke, Alekszej Kocsetkov és a CIS-EMO nemzetközi választási megfigyelő szervezet politikai elemzője, Sztanyiszlav Bisok.

A könyv bemutatójára már sor került a múlt hétvégén Brüsszelben, Párizsban és Berlinben, péntek este pedig Varsóban is.

A szerzők bemutatták az ukrán nacionalista eszmék fejlődésének az elemzését. De miért ezt a témát választották? – a kérdést Alekszej Kocsetkovnak tették fel.

Amikor 2012 októberében parlamenti választásokat tartottak Ukrajnában, a legtöbb megfigyelő megdöbbent. Első alkalommal a radikális nacionalista Szvoboda párt több mint 10%-ot szerzett akkor és helyet kapott a Parlamentben. A szavazás eredménye az ország határain túl még nagyobb reakciót váltott ki: a teljes részvételi arány közel 24%-a szavazott a nacionalistákra. Soha nem volt ilyenre példa. Fontosnak tartottuk e tendencia vizsgálatát, hogy megértsük: mi rejlik a jelenség mögött? Kezdtük megérteni és arra a következtetésre jutottunk, hogy az új ukrán politikusok, akik a Szovjetunió felbomlása után jöttek, érdeklődést mutattak az ultra-nacionalista eszmék iránt. Egykoron még Sztyepan Bandera alkotta meg őket, aki köztudottan a ”Nagy Ukrajna” monoetnikai állam létrehozásáról álmodott. E cél elérése érdekében minden eszközt bevetettek, köztük az akkori náci Németországgal való együttműködést, valamint a nem ukránok – oroszok, lengyelek, zsidók – kíméletlen megsemmisítését. Hogy nem lehet megemlékezni itt az SS ”Galicia” divízióinak véres rajtaütéseiről a második világháború idején vagy a Volinyi mészárlásról a lengyelek ellen?

Úgy tűnhet, hogy mindez már a múlt, 2010-ben azonban Viktor Juscsenko kiadott egy rendeletet, amely nemzeti hőssé nyilvánította Sztyepan Banderát. Nyugat-Ukrajna számos városában emlékműveket állítottak a tiszteletére. Az ő nagy ”hőstetteiről” írnak az iskolások történelem könyveiben. Mindez pedig a nacionalista érzelmek terjedéséhez vezetett.

Az ultranacionalistáknak sikerült megragadniuk Kijevben a majdan demokratikus résztvevőinek a kezdeményezését, akik a korrupt kormány ellen, és az igazságos és humánus társadalom létrehozása mellett tüntettek. Ehelyett a Szvoboda, a Jobboldali Szektor leglelkesebb követőinek a részvételével káosz alakult ki az országban, számos bűncselekményt követtek el, köztük a május 2-i odesszai Szakszervezeti Ház felgyújtását, amikor a tűz és a füst következtében tucatnyian haltak meg. Az ultranacionalisták pedig cinikusan ”saslikos pikniknek” nevezték ezt a tragédiát. Az ukrán nacionalizmus témája valóban igen aktuális, ezért írtunk róla könyvet.

  •  
    és megosztani