8 július 2014, 18:57

Társulás az EU-val gazdasági csapdába viszi Ukrajnát

Társulás az EU-val gazdasági csapdába viszi Ukrajnát

Az EU és Ukrajna közötti gazdasági társulási megállapodás szövegében olyan méretű rejtett kövek vannak, hogy az ukránoknak megvan minden esélyük, hogy a Titanic utasainak sorsát ismételjék meg.

Közimert, milyen kockázatokkal jár a fejlődő (és Ukrajna esetében, inkább stagnáló) gazdaságok európai integrációja: kudarc a külföldi termelőkkel folytatott versenyben, a helyi termelés összeomlása, a csökkenő életszínvonal, társadalmi problémák súlyosbodása. Végeredményben degradálás, amely teljes összeomlássá válhat, vagy azzal jár, hogy az ország a Nyugat nyersanyag függelékévé válik. Sajnos, az oroszellenesség és a túlzott elvárások hullámán az ukrán közvélemény semmit nem akar tudni ezekről a kockázatokról. Alekszej Martinov politikai elemző ennek kapcsán mondja:

Az ukránok többsége még mindig azt hiszi, hogy a társulás az első lépést jelenti az EU-csatlakozáshoz. De hasonló társulási kapcsolatban áll az EU-val számos latin-amerikai ország. Egyiptom és Törökország évtizedek óta szintén társulási kapcsolatot tart az Európai Unióval. De köztük egyik sem lépett be az EU-ba. A társulás és a tagság két különböző dolog. Amikor szükség volt az EU bővítésére kelet-európai országok révén, egyikük sem ment át a társult tagság szakaszán. A felszívódás azonnal történt.

Az EU-val megkötött megállapodás értelmében Ukrajna kötelezettséget vállal arra, hogy jogszabályait az EU-normákkal hozza összhangba. Többek között, kötelező restitúcióról is van szó, azaz az államosított ingatlanok visszaadásáról egykori tulajdonosoknak vagy azok örököseinek. A dokumentum szövegében erről egy szó sincs, de a restitúció az európai jogrendnek fontos és szerves része. Követeléseket támaszthatnak az összes ingatlanra, amely 1917 óta cserélt gazdát. És ez nem is több száz, több ezer objektumot jelent.

A szovjet hatalom több mint harminckétezer hektár földet vett el a tulajdonosoktól, vagyis a mai Ukrajna területének több mint 52%-át. Európai szabályok szerint ezt az egész földet vissza kell adni a korábbi tulajdonosoknak vagy azok örököseinek. És nem minden ilyen személy ukrán állampolgár. A legnagyobb étvágya a lengyelek van (1939 előtt Volyn, Rivne, Lviv és Ivano-Frankivsk megye Lengyelország része volt). Magyarországnak komoly igényei vannak a Kárpátalján levő ingatlanokra. Románok összeállítják azon házak és telkek listáját, amelyeket Észak-Bukovinában és részben Odesszában az egykori Dél-Besszarábiában örököltek, amely 1940-ben került a Szovjetunióhoz.

Egyszóval Ukrajna elveszítheti szántóföldjeinek egyharmadát (nem is beszélve több száz házról és egyéb ingatlanról). Különben, a sors ironiájából a restitúció leginkább a Nyugat-Ukrajna lakosságát sújthatja, akik a legaktívabban támogatják az európai integrációt. Európai álmuk gazdasági csapdává válhat.

  •  
    és megosztani