1 július 2014, 20:53

Putyin: Moszkvát nem érdekli a megfigyelő szerepe

Putyin: Moszkvát nem érdekli a megfigyelő szerepe

Kedden Vlagyimir Putyin elnök az Orosz Külügyminisztériumba érkezett, ahol a nagykövetek hagyományos ülésén megfogalmazta az orosz diplomácia fő feladatait. Tulajdonképpen, ezek a feladatok nem változtak meg: Oroszország továbbra is síkraszáll a béke megszilárdításáért, ​​ a globális és a regionális biztonság és stabilitás fenntartásáért. De az utóbbi időben egyre nehezebbé válik e feladatok megvalósítása – mondta Putyin elnök.

A világon egyre több olyan régió van, ahol krónikus lázban van a helyzet. A biztonság hiányától szenved Európa, a Közel-Kelet, Dél-Ázsia, az ázsiai és csendes-óceáni térség , Afrika. Egyes országok azon kísérletei, hogy megőrizzék domináló helyzetüket a katonai, politikai, pénzügyi, gazdasági és ideológiai szférában ellentmondásba kerülnek az emberek azon törekvésével, hogy maguk határozzák meg saját sorsukat, megőrizzék identitásukat.

Oroszország síkraszáll a nemzetközi jog elsődlegességéért, az ENSZ vezető szerepének megőrzése mellett. A nemzetközi jogot kötelezővé kell tenni mindenki számára; nem engedhető meg, hogy az egyes országok vagy országcsoportok érdekeit szolgálja. És ami a legfontosabb: a nemzetközi jogot egyformán kell értelmezni. „Lehetetlen, hogy ma egyféleképpen értelmezzük, és holnap – a jelenlegi politikai konjunktúra érdekében – másféleképpen - mondta Vlagyimir Putyin. Szorgalmazta, hogy a Nyugat igazságosabb és méltányosabb játékszabályokat tartson be a nemzetközi porondon. Elmondása szerint az Oroszországgal és másokkal fenntartott kapcsolatok kettős mércékkel töltött modellje nem működik. Moszkva kész különböző nemzetközi formátumokban együttműködni, de csak akkor, ha érdekeit figyelembe veszik. Moszkvát nem érdekli a megfigyelő szerepe - mondta az elnök.

Az elmúlt két évtizedben partnereink biztosították Oroszországot, hogy jó szándékaik vannak, hogy készek a stratégiai partnerség építésére. És ugyanakkor bővítették a NATO-t, egyre közelebb hozták katonai-politikai térségüket határainkhoz. A mi javaslatainkra, hogy vitassuk meg a problémákat, válaszolták: „Nem, ez nem tartozik rátok!” Azoknak, akik továbbra is hangsúlyozzák kizárólagosságukat, aktívan nem tetszik Oroszország önálló politikája.

Az elnök szerint az ukrajnai események megerősítették ezt. Ahogy megerősítették azt is, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok kettős mércékkel töltött modellje nem működik.

Milyen reagálást vártak partnereink tőlünk az események ilyen alakulása esetén Ukrajnában? Természetesen nem volt jogunk a militáns nacionalisták és radikálisok önkényére hagyni a Krím és Szevasztopol lakosait. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy jelentős mértékben korlátozzák hozzáférésünket a Fekete-tengerhez. Hogy az orosz katonák és tengerészek harci dicsőségével övezett Krím-félszigetre és Szevasztopolba a NATO-csapatok jöjjenek, hogy gyökeresen megváltozzanak az erőviszonyok a Fekete-tengeren.

Hangsúlyozom, ami Ukrajnában történt, az a negatív tendenciák betetőzése a világ ügyeiben. Ezek éveken kereszült halmozódtak. Mi már évek óta figyelmeztetettünk erről. Sajnos, a mi előrejelzéseink valóra válnak.

Ennek ellenére remélem, hogy a pragmatizmus felülkerekedik. Meg kell szabadulnunk a becsvágytól, azon törekvéstől, hogy egyforma magatartási szabályokat rákényszerítsük a társadalomra. És meg kell végre kezdeni olyan kapcsolatok építését, amelyekben a felek kölcsönösen figyelembe veszik az érdekeket. Itt az ideje, hogy elismerjük egymás jogát arra, hogy különbözőek legyünk. Minden egyes ország jogát, hogy saját belátása szerint építse életét, nem pedig valaki diktálására.

  •  
    és megosztani