28 május 2014, 14:27

Ki a főnök?

Ki a főnök?

Az európai politikusok közt döntő harc bontakozik ki a végrehajtó hatalomban elfoglalandó kulcspozíciókért. Az egyik ilyen legfontosabb poszt az Európai Bizottság elnöki tisztsége. Pjotr Iszkenderov kommentárja.

Az EP-választás előzetes szavazási eredményeként az Európai Parlamentben kb. azonos nagyságú frakció alakul ki: a jobbközép Európai Néppárt és a szociáldemokraták tömbje. Ezzel újabb lendületet kapott az Európai Bizottság vezetője bársonyszékéért folyó harc. A vezető jelöltek siettek hangoztatni jogaikat és érdekeiket. Jean-Claude Juncker egykori luxemburgi miniszterelnök és a néppártiak mostani vezetője volt a hangadó. „Az Európai Néppárt megnyeri az európai választásokat. Ennélfogva követeli az elnöki posztot az Európai Bizottságban” – jegyezte be Juncker twitterében, még be sem várva a szavazatok összesítését.

Az előzetes eredmények valóban a néppártiakat teszik az első helyre 213 képviselői mandátummal (a szocdemek 190 mandátummal rendelkeznek). Azonban meggyőző előny nélkül a vezetők más pártoknál és tömböknél keresnek támogatást, márpedig ezek közül a legnagyobb előrehaladást a szélsőjobb és az euroszkeptikusok érték el. Miközben Juncker és a szociáldemokraták vezetője, a mostani Európai Parlament elnöke, Martin Schulz személyét a nevezett erők kölcsönösen kiiktatják, harmadik jelöltre lesz szükség. A rendelkezésünkre álló információk szerint ilyen jelölt lehetne Berlin kreatúrája, mivel Németország teljes egészében alárendelni kívánja az Európai Bizottságot mint olyan kulcsfontosságú végrehajtó szervet, amelyik egyebek között a pénzügyi kérdésekben is illetékes. Németország jelöltjének kinevezése az Európai Bizottság élére lehetővé tenné a német hatalmasok és üzleti körök számára az erőviszonyok módosítását saját érdekükben.

Az EP-választások eredménye úgy az Európai Unión belül folyó harc kiéleződését, mint Brüsszelnek egyéb játékosokkal, többek között Moszkvával ápolt kapcsolatai terén komoly problémákat ígér.

A tapasztalatok bizonyítják, hogy az Európai Unió végrehajtó szervei hagyományosan visszafogottabb álláspontra helyezkednek az EU és Oroszország kulcsfontosságú politikai, különlegesen kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai terén. Ennek oka az, hogy objektív tényezők befolyásolják a felek együttműködését – hangsúlyozta az Oroszország Hangjának nyilatkozva Pavel Szalin politológus.

Az Európai Uniónak és Oroszországnak van két nagyon komoly érdeke. Az EU érdekelt Oroszországban, elsősorban, mint energiahordozó-szállítóban, másodszor, mint felvevőpiacban. E két funkció semmiképpen sem függ az Európai Parlament határozatitól.

Egyszóval, az Európai Bizottság elnökének választása nem csupán személyi kérdés, hanem az Európai Unió nemzetközi ügyekben képviselt irányvonalának meghatározása is.

  •  
    és megosztani