22 május 2014, 14:04

Ukrajna palakönnyei

Ukrajna palakönnyei

Szlavjanszkot és Kramatorszkot lövik. A katonai akció beszüntetését követelő felhívások ellenére a kijevi junta nem hagyja békén Ukrajna dél-keleti részét. Megbékélésre ne számítsunk még a május 25-én esedékes elnökválasztás után sem. Tulajdonképpen nem is a nagypolitikáról van szó. Minden még ennél is komolyabb: a multinacionális társaságok nagygazdaságáról van szó, ezek pedig nem ismernek kompromisszumot – vallják meggyőződéssel szakértők.

A nyugati áés ukrajnai médiák egyhangúan azzal vádolják Oroszországot, hogy a Donecki szénmedence megkaparintására törekszik, csakhogy megelőzze azt, hogy Ukrajna saját szénhidrogén-forráshoz jusson. Ez Washington hagyományos taktikája: azzal vádolni meg a versenytársat, amit saját maga kíván megtenni – mondja Szergej Pravoszudov szakértő.

– A hagyományos gáz készletei Oroszországban a legnagyobbak. A kitermelési költségek lényegesen alacsonyabbak, mint a palagáz esetében. Közben Oroszország rendelkezik palagáz-készletekkel is, egyszerűen ezeket senki nem kívánj kiaknázni. Azonkívül nem lehet tudni, milyen az ukrajnai palagáz minősége és van-e elég palagáz-készlete az ipari termeléshez.

Amennyiben Oroszország valóban rosszat akar Ukrajnának, akkor meg kellene várnia e „palagáz-plantációk” kiaknázását” – véli Grigorij Trofimcsuk szakértő.

– A tervet bizonyára a Nyugat agyalta ki, hogy Ukrajna elsüllyedjen ezekben a szennyes palaáradatokban. Hiszen nem lesznek akkor már gabonatermő földek, amire pedig az ukránok nagyon büszkék. Egyszóval, amikor Hitler megszállta Ukrajnát, csalánnal kívánta bevetni területét technikai céllal.

A palagázt valóban robbantás útján termelik ki. Kutat fúrnak, aztán vegyi anyagokat pumpálnak a furatba és felrobbantják a réteget. A kialakuló rengeteg repedésen át gáz szivárog és gyűl össze. A bepumpált méreg pedig a talajvízbe kerül, ami tulajdonképpen a régió természetének a végét jelenti. Az ökológiai katasztrófa veszélye arra késztette némely országokat, többek között Németországot és Franciaországot, hogy tiltsák be a palagáz kitermelését. Az Egyesült Államokban pedig hatalmas mozgalom alakult ki a gázkitermelés barbár módja ellen.

Így nagyon jól jött Ukrajna. A Csernihov megyétől Luhanszk megyéig terjedő lelőhelyre a külföldi cégeknek már régóta fáj a foga. A Shell 2007-ben előzetes felderítést végzett. 2010-ben pedig az Exxon Mobil is bekapcsolódott. 2011 szeptemberében egyezményt írtak alá furat készítéséről Harkiv megyében. Mintegy 1 milliárd dolláros befektetésről volt szó.

Természetesen a politikai megfontolások nem tűnnek el, hiszen az ukrajnai palagáz ellenőrzése az Oroszországra való nyomásgyakorlás egyik módja a gáz világpiacán. Washington ellenőrzése alá kívánja venni a Donecki szénmedence lelőhelyeit, hogy leválassza Európát az orosz gázról. Ezzel csökkentené Moszkva befolyását Brüsszelre, közben pedig ökológiai „fekete lyukat” teremtene az orosz határ közelében.

  •  
    és megosztani