14 május 2014, 14:40

Németek Ukrajnába indulnak

Németek Ukrajnába indulnak

Egyszerre két befolyásos német diplomata látott hozzá az ukrajnai válság rendezéséhez.

Az EBESZ egykori koszovói EU-különképviselőt – Wolfgang Ischingert – nevezte ki közvetítőjének Kijev és az ukrajnai régiók közti párbeszéd egyengetéséhez. Május 13-án pedig Kijevben járt Frank Walter Steinmeier német külügyminiszter. Vajon mivel magyarázható a német diplomácia oly nagy ukrajnai aktivitása?

Az, hogy a mostani kijevi vezetőség nem kíván párbeszédbe bocsátkozni a keleti régiókkal, máris a szétesés küszöbére állította az országot, ami rendkívül nem előnyös a Nyugat számára. Így a nyugati diplomaták tevékenysége nyilván azt jelenti, hogy a Nyugat nyomást akar gyakorolni Kijevre.

Ukrajna fizetésképtelenségének elkerülése egyre többe fog kerülni. Már most horribilis összegre – 300 milliárd USA-dollárra – becsülhető az az összeg, amelyet az ukrán gazdaság szükséges finanszírozása kíván meg 2018-ig. És ez már Görögország „megmentésére” fordítandó pénzösszeggel állítható egy sorba. Közben az ukrajnai válság javában folyik. Jelenleg az IMF szerepel az ukrán gazdaság fő donorjaként, azonban nem titok, hogy a legnagyobb teher mégis Európára fog hárulni, mindenekelőtt Németországra. Egyszóval, az ukrajnai válság mielőbbi rendezése Berlin egyik legfontosabb pénzügyi érdeke.

Vajon mennyire nevezhető eredményesnek majd Ischinger küldetése, aki országos ukrán kerekasztalt kíván szervezni, az 1989-évi lengyel fórumhoz hasonlóan? A diplomata rendelkezik kellő tapasztalatokkal, hiszen Németország nagyköveteként szolgált az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, részt vett a boszniai témakörű daytoni tárgyalásokban, a NATO keleti irányú bővítési stratégiájának kidolgozásában, közvetített a koszovói tárgyalások során, résztvevője volt az évente rendezett müncheni biztonsági konferenciáknak is…

Azonban Ischinger tevékenysége legtöbb esetben inkább negatív befolyást gyakorolt. Az efféle diplomáciai misszió eredménye aligha nevezhető sikeresnek. A NATO keleti irányú bővítése a stabilizálás helyett inkább ingereltséget keltett Oroszország és a Nyugat viszonyában. A koszovói kérdésben pedig Wolfgang Ischingernek nem sikerült elérni Belgrád és Pristina álláspontjának közeledését.

Jellemző, hogy Martti Ahtisaari egykori finn elnök – márpedig az ő javaslataira épült annak idején a koszovói rendezés, amelyben Ischinger működött közre– ––nyitotta meg a Nobel Bizottság, enyhén szólva, kétes döntéseinek sorát, többek között Barack Obama amerikai elnök és az Európai Unió kitüntetését – mondta Anna Filimonova szakértő, a Rosszija Szegodnya hírügynökségnek nyilatkozva.

Az üzenet egyértelmű. A megközelítés nem objektív jellegét, elvtelenséget, kettős mércét, az egyenjogúság hiányát, embertelen, amorális civilizáció-ellenes normák, túlzás nélkül állítható, hogy azon korporatív fasizmus normáinak erőltetését jelenti, amelyik neoliberális szólamokkal szuverén országok elleni harcot folytat.

Egyelőre a Kijevbe látogatott Frank Walter Steinmeier óvatosan megígérte, hogy kérni fogja a német Bundestag hozzájárulását ahhoz, hogy Németország 2015-ben pénzsegélyt nyújthasson Ukrajnának. Azonban a Bundestag hangulatát ismerve, Kijev bizonyára csalódni fog.

  •  
    és megosztani