13 május 2014, 19:36

Orbán is „nagyhatalmi soviniszta”?

Orbán is „nagyhatalmi soviniszta”?

Bombaként hatott Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Országgyűlésben mondott beszéde, amelyet a kárpátaljai magyar kisebbségnek szentelt. A kárpátaljai magyarság nemzeti-kulturális autonómiájára és kettős állampolgárságára tartott igény nem hangzik itt újdonságként.

A magyar közösség nem egyszer fordult hasonló javaslatokkal a központi és a helyi hatóságokhoz. Márciusban Kárpátalján 39 magyar társadalmi, kulturális és egyházi szervezet pontosan ugyanezeket a kívánságokat fogalmazta. Felhívták az ország vezetőségének a figyelmét az etnikai konfliktusok száma növekedésére, amely konfliktusokat fegyveres radikálisok szítanak. A levél szerzői hangsúlyozták, hogy állami költségvetésből növelni kellene a nemzeti kisebbségek finanszírozását. Az ukrajnai magyarok, akiknek akaratát újra fogalmazta Orbán Viktor, egyenlőséget követelnek az élet minden szintjén, az anyanyelvük és kultúrájuk fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését sürgetik. De miért kapott annyira széleskörű rezonanciát Orbán Viktor a Parlamentben elhangzott, a kárpátaljai magyarok egyenlő jogairól szóló beszéde?

Vlagyimir Zsarihin politikai elemző véleménye:

Ez a nyilatkozat ismét bizonyítja a látszólag nyilvánvaló dolgokat. Nevezetesen azt, hogy Oroszország követelése, hogy vegyék figyelembe Ukrajna orosz ajkú állampolgárainak érdekeit és jogait, nem valamilyen szeszély, nem a nagyhatalmi sovinizmus megnyilvánulása, ahogyan ezt értelmezik Kijevben, és gyakran az Európai Unióban is. Ez valóságos helyzet, amely a soknemzetiségű ukrán államban alakult ki. És a különböző közösségek érdekeit csak a föderalizmus bevezetésével lehet biztosítani. Erről állandóan beszéltek Oroszországban, és tulajdonképpen, erről beszélnek ma Magyarországon. Orbán Viktor szavait úgy értem, hogy a föderalizálás megvalósítását sürgeti Ukrajnában. A kompakt területen élő nemzeti kisebbségek, beleértve a kárpátaljai ruszinokat is, akiket általában Ukrajnában senki sem vesz figyelembe, kell, hogy jogot kapjanak kettős állampolgárságra, autonómiára. Biztos vagyok benne, hogy különböző országokban – Oroszországban, Magyarországon és Európa-szerte – egyre jobban meg fog honosodni az a gondolat, hogy Ukrajnának egységes, föderatív államnak kell lennie. És akkor az európai országok nyomására a kijevi hatóságok tárgyalásokat kezdenek délelet-ukrajnai és kárpátalji képviselőkkel.

Pontosan mi váltotta ki azt, hogy újra napirendre kerültek az autonómia és a kettős állampolgárság iránti igények ukrajnai magyarok körében?

Sem az orosz, sem a magyar közösségek nem mutattak nagy aktivitást, amikor Kijevben meglehetősen mérsékelt erők voltak a hatalmon. Amikor pedig helyükre nacionalisták jöttek, ezek a követelmények reális jelleget kaptak, elidegeníthetetlen feltétellé váltak különböző etnikai csoportok túléléséhez. Meg kell jegyezni, hiogy a magyar közösség Ukrajnában nem a legnagyobb: kb. 160-200 ezer főt számlál. Más országokban több magyar él. Szerbiában, például, 300 ezer, Szlovákiában félmillió, Romániában több mint egy millió magyar él. De éppen Ukrajnában a magyar kisebbség, mint ahogyan más etnikai közösségek is, ma úgy érzi, hogy védtelen.

  •  
    és megosztani