6 május 2014, 15:49

Az Európa Tanács és Oroszország: a kompromisszum fájdalmas keresése

Az Európa Tanács és Oroszország: a kompromisszum fájdalmas keresése

A 65 éves évfordulóját ünneplő Európa Tanács és Oroszország kapcsolata mindig is bonyolult volt. Hazánk 1996-ban lépett be a Tanácsba. Az orosz-grúz konfliktus, az emberi jogok, a nagy port felvert Jukosz-ügy, a jelenlegi válság Ukrajnában – mindez nem segítette a bizalom erősítését közöttünk. Pontosabban szólva, a probléma az, hogy az európaiak ezeket a kérdéseket mindig egyoldalúan és elfogultan kezelték és kezelik.

Közel 20 éve Oroszország tagja és az egyik fő támogatója a nemzetközi szervezetnek, amely a második világháború után jött létre, mint a közös európai integrációs projekt. Az 1990-es években az Európa Tanács aktívan kezdett új tagokat felvenni soraiba a volt szocialista blokk országai közül. Aktualizálódott fő szerveinek munkája: az Európai Emberi Jogi Bíróságé (ECHR) és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésé (PACE). Megnövekedett amerikai befolyás Európára, és e struktúrák munkája megszűnt pusztán tanácsadó jellegűnek lenni, nem csak az emberi jogokra koncentrálódott. Egy bizonyos ponton ezeket a struktúrákat Moszkva elleni politikai eszközként kezdték használni. Erősödni kezdett Oroszország és az Egyesült Államok közötti hagyományos geopolitikai konfrontáció. Szergej Mihejev politikai elemző ezzel kapcsolatban elmondta az Oroszország Hangjának:

Az Európa Tanácsban Amerikát támogatják szövetségesei - az egykori Varsói Szerződés országainak képviselői, akik hagyományosan oroszellenesek.

Az Európa Tanács aktívan részt vesz számos oroszellenes politikai és propaganda jellegű projektben, amit Washington kezdeményez. Elég csak felidézni a közelmúltban történt PACE demarsot Oroszország ellen, amely állítólag szinte erőszakkal visszacsatolta a Krím-félszigetet. Az orosz delegációt megfosztották szavazati jogától, és félreállították a Közgyűlés vezetési struktúraiból. Jóval korábban sok orosz politikus és szakértő mondta, nincs értelme, hogy dolgozzunk olyan szervezetben, amely szakmailag specializálódik orosz-ellenes nyilatkozatokra és határozatokra.

Ennek eredményeként az orosz küldöttség elhagyta Strasbourgot, és fenntartotta magának a jogot annak meghatározására, hogy van-e értelme részt venni a PACE-ben. Egyébként, orosz parlamenti képviselőket 2000-ben már megfosztották szavazati joguktól. Akkor ezt az intézkedést azzal magyarázták, hogy az európaiak szerint, a Csecsen Köztársaságban tömegesen sértik meg az emberi jogokat.

Ennek ellenére, Thorbjorn Jagland az Európa Tanács főtitkára többször kijelentette, hogy fontosnak tartja Oroszország tagságát a szervezetben. Sőt, megígérte, hogy személyesen foglalkozik majd a vitás kérdések megoldásával. Azonban sok minden azon múlik, hány elvbarátja van a szervezetben. Jelenleg nem valószínű, hogy a szervezet megváltoztatja hozzáállását Moszkvához.

  •  
    és megosztani