4 május 2014, 21:24

Újabb szankciók Oroszország ellen: ki veszít többet?

Újabb szankciók Oroszország ellen: ki veszít többet?

Az Egyesült Államok a héten ismét a kedvenc módszeréhez folyamodott és tovább bővítette az orosz hivatalnokok és vállalatok ”fekete listáját”.

A listára került Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes, Igor Szecsin a Rosznyeft feje, Vjacseszlav Vologyin az Elnöki Adminisztráció első helyettes vezetője és négy másik tisztviselő, valamint 17 vállalat. További 13 vállalatra ”kiegészítő korlátozásokat” vezettek be. A várakozások szerint a Washington által javasolt intézkedéscsomaghoz az Európai Unió is csatlakozott volna. Az európai politikusok azonban a szankciós lista 15 fővel történő bővítésére korlátozódtak.

Minden szankció egy kétirányú utca – mondta Alekszander Guszev politológus.

Ha az Amerikából Oroszországba irányuló importról beszélünk, akkor ez főleg járművek, berendezések és élelmiszer. Ha pedig a kereskedelemről összességében beszélünk, akkor az évről évre csökken: 2012-ben 49 milliárd volt, 2013-ban pedig 28. Ezért számunkra ezek a szankciók nem jelentenek sokat.

Ennek ellenére a republikánusok nem hagynak ki semmilyen lehetőséget sem arra, hogy nyomást gyakorolhassanak Oroszországra, és a korlátozó intézkedések szigorítását javasolják, kiterjesztve azokat az orosz gazdaság energia- és a bankszektorára. Lehetséges, hogy Obama hallgatni fog ezekre a követelésekre – vélekedik Andrej Kortunov, az orosz külügyi tárca vezetője. A szankciók azonban a diplomácia tehetetlenségének a megnyilvánulása – tette hozzá.

Az országok általában más módon próbálják megoldani a problémát. Úgy tűnik, Washingtonban nem igazán értik, hogy mit kezdjenek ezzel a helyzettel.

Az amerikai politika nyilvánvaló baklövéseihez hozzá lehet adni azt is, hogy a szankciók kiterjednek a nagy üzletre is. Az amerikai IT-ipar óriási, köztük a Microsoft és a Hewlett-Packard (HP), nem szolgálják ki az orosz bankokat és cégeket szoftverrel és hardverrel. Az orosz bankszektor készen állt erre a lépésre, mivel ez az import könnyen orvosolható az ázsiai megrendelésekkel. Az amerikai vállalatok pedig, amelyek azt hangoztatták, hogy az üzlet politikától mentes, és amivel milliárdokat kaszáltak, ma kezdik elveszíteni az arculatukat.

Másképpen állt hozzá Washington a repülőgépiparhoz. Felbecsülve a saját kockázatait, az Egyesült Államok úgy döntött, hogy nem alkalmaz szankciókat a Nemzetközi Űrállomásra irányuló rakétaprogramjával szemben: az amerikaiaknak nincs saját hordozójuk ahhoz, hogy az űrállomásra juttathassák az űrhajósaikat. Ennek ellenére hoztak intézkedéseket az oroszokkal szemben: az amerikai Kereskedelmi Minisztérium megtiltotta azon űreszközök szállítását, amelyekben amerikai gyártmányú alkatrészek vannak. Ez viszont elsősorban az Európai Unióra mér csapást, mivel a szállítmányok leállítása meghiúsíthatja több európai műhold kilövését a Bajkonurról.

Washington mégis folytatja az Európai Unióra kifejtett nyomást, javasolva egy újabb szankciós csomagot, ami gazdasági intézkedéseket is tartalmaz. Az EU azonban megelégedett egyelőre a tisztviselők ”fekete listájának” a bővítésével. Európa, aki az Oroszországgal szembeni gazdasági intézkedések esetén mindenkinél jobban szenvedne, úgy tűnik, hogy már nem kívánja az USA útját követni, de egyelőre visszautasítani sem tudja azt – vélekedik Andrej Kortunov.

Nem csak a gázról van szó, habár az energiaforrások is igen fontosak. Oroszország nagy piac az Európai Unió számára, amely épp csak kezd kilábalni a gazdasági recesszióból. Ezért korlátozni a kereskedelmet, a berendezések szállítását Oroszországba, valamint az onnan érkező turistákat, nem Európa érdeke.

  •  
    és megosztani