30 április 2014, 18:34

Arktisz: SI VIS PACEM, PARA BELLUM

Arktisz: SI VIS PACEM, PARA BELLUM

A világban konfliktusok törnek ki, a geopolitikai pólusok között a feszültség csak fokozódik. Az egyik közelmúltban felmerült probléma az, hogy a Nyugat meg van győződve arról, hogy Oroszországnak nincs joga birtokolni oly kiterjedt területet az Arktiszban.

Egyelőre mindez csupán nyugati politikusok szavai: az, hogy az Arktisz összes természeti kincsével együtt az egész világközösséget illeti meg. Azonban a jövőben az efféle nyilatkozatok helyett már valós fenyegetések hangozhatnak el – véli Ivan Konovalov politológus.

– Komoly katonai-diplomáciai összecsapás kezdődik majd, és ebbe nemcsak az arktiszi térség országai – Kanada, Oroszország, az Egyesült Államok, Norvégia, Dánia – kapcsolódik be, hanem a térségtől nagyon távoli országok is. Vitathatatlan, hogy köztük találjuk majd Kínát is, sőt azokat az országokat is, amelyek érdekeltek az arktiszi készletek hasznosításában. A diplomácia terén a küzdelem ádáz lesz, az a fél pedig, amelyik a diplomáciai közdelemben nem rendelkezik katonai tényezővel, mindig vesztes marad.

Tulajdonképpen emiatt az orosz vezetőség amellett döntött egyik fő nemzeti prioritásként, hogy az orosz fegyveres erők visszatérnek az arktiszi felvonulási területre. Igaz, nagy munka vár rájuk az infrastruktúra helyreállítása terén, ezt ugyanis a kilencvenes években teljesen elhanyagolták és megsemmisítették – mondja a Vojenno-Promislennij Kurjer (Hadiipari Kurír) c. lap főszerkesztője, Mihail Hodarjonok.

– Oroszország katonai jelenléte az Arktiszban a kilencvenes években és a kétezres évek elején gyakorlatilag a nullához közeledett. Lényegében a Kola-félszigettől a Gondviselés-öbölig Oroszországnak nem voltak semmilyen fegyveres erői. A csapatok feloszlatása oly sebesen haladt, hogy komoly anyagi eszközöket, fegyverzetet és haditechnikát egyszerűen az Északi-sarki-óceán partján és az arktiszi szigeteken hagytak.

A katonai infrastruktúra újjáépítésére vonatkozó munkálatok máris beindultak. Szakértők közben rámutatnak, hogy szó sincs az arktiszi katonai objektumok szovjet rendszere utánzásáról. Azokat az elemeket fogják helyreállítani, ill. megteremteni, amelyek eleget tesznek a mai és jövőbeli katonai biztonsági követelményeknek – jegyezte meg Ivan Konovalov.

– A szükséges erők spektrumát máris megszabták. A haditengerészetről és a légvédelemről van szó. Jelenleg ez a fegyveres erők fejlesztésének egyik fő irányzata. Kétségtelenül külön arktiszi dandárok kellenek. Előreláthatóan két ilyen dandár lesz. Fejleszteni kell a határőr-csapatokat és a reptéri hálózatot.

Belátható jövőben az arktiszi készletekért még nem folytatnak háborút. De ez nem jelenti azt, hogy nem kell felkészülni rá. Ugyanis: „Békét akarsz, készülj a háborúra” – mondja a római közmondás.

  •  
    és megosztani