28 április 2014, 13:33

USA: diplomácia kompromisszumok nélkül

USA: diplomácia kompromisszumok nélkül

"Amerikának van a legerősebb hadserege, de nem keressük a konfliktusokat, mi a béke megőrzésére törekszünk” – jelentette ki Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke a Malaya Egyetemen.

Miért nem sikerült megvalósítani ezt a törekvést Afganisztánban, Irakban és Líbiában? Hiszen a tálibok, Szaddam Husszein vagy Kadhafi nagyon is igyekeztek elkerülni a háborúságot.

2001. október 14-én a Guardian arról írt, hogy a tálibok felajánlották Oszama bin Laden kiadását egy semleges országnak, amennyiben az Egyesült Államok leállítja Afganisztán bombázását vagy bizonyítékokkal igazolja, hogy bin Ladennek köze volt a szeptember 11-i terrortámadáshoz. Amikor ezeket a feltételeket elvetették, a tálibok egyik vezetője titokban Iszlámábádba utazott, és tett még egy csábító ajánlatot: úgymond nem kellenek a bizonyítékok, szüntessék be a bombázást, bin Ladent kiadjuk bármely országnak, kivéve az Egyesült Államokat. De amint a Guardian írja, George Bush akkor kijelentette, hogy a bombázásokat akkor sem szüntetik be, ha a tálibok „kiadják” bin Ladent, munkatársait és az összes túszt. „Nem kell itt megvitatni hibás-e vagy nem. Tudjuk, hogy hibás”.

2003. november 7-én ugyancsak a Gurdian írta, hogy a Bush-kormányzat elutasította Szaddam Husszein békeajánlatát. A szíriai hírszerzésen keresztül, francia, német és orosz diplomaták útján, majd a háború előtt közvetlenül a CIA volt hivatalnokai segítségével jutottak el ezek a javaslatok. Az iraki hírszerzés akkor hihetetlen dolgot ajánlott: titokban jöjjenek amerikai katonák az országba a tömegpusztító fegyver felkutatására. Bagdad akkor azt is ígérte, hogy két év alatt demokratikus választást bonyolít le, nemzetközi megfigyelők részvételével.

Mi lett a válasz? 2007 szeptemberében a spanyol El Pais közölte George Bushnak José Maria Aznar akkori spanyol kormányfővel 2003 februárjában folytatott beszélgetésének egyik részletét. Ez a beszélgetés Bush texasi birtokán történt. A lejegyzett beszélgetés szerint Bush Aznarnak kijelentette: függetlenül attól, hogy Szaddam Irakban marad-e vagy sem, „mi Bagdadban leszünk március végén”. A Fehér Ház nem kommentálta, hogy valódi-e az említett dokumentum.

Meglehet, hogy az új kormányzat változtatott az Egyesült Államoknak a tárgyalások iránti viszonyán? Április 22-én a brit Mail közölte azt a jelentést, amelyet az Egyesült Államok bengázi nagykövetségét ért támadást kivizsgáló bizottság készített. Chick Kubic nyugalmazott ellentengernagy, a bizottság tagja érdekes részletet közölt az újságírókkal. Kadhafi nem sokkal a 2011-es felkelés kezdete után valóban tett javaslatot arra, hogy lemond a hatalomról. De Kubic szavai szerint a Fehér Ház megtiltotta a Pentagonnak, hogy „komoly” tárgyalásokat folytasson a hatalom békés átadásáról. Kadhafi mindössze két feltételt szabott távozásához: az iszlám Magrib országaiban folytatódjon a harc az Al-Kaida ellen, és szüntessék be az ellene, a családja és hívei elleni szankciókat.

Kétségkívül a jelenkori történelem nem éppen legpozitívabb személyeivel függenek össze az említett esetek. De megvolt az esély arra, hogy elkerüljék a háborúkat és a sokezres veszteséget, egyebek között az amerikaiaknál és az európaiaknál. Van-e most ilyen esély, amikor az amerikai vezetés ilyen sajátos módszereket alkalmaz a béke megőrzésére vonatkozó törekvésének realizálásában?

  •  
    és megosztani