24 április 2014, 13:48

Keleti Partnerség: kinek adhat előnyt a prágai találkozó?

Keleti Partnerség: kinek adhat előnyt a prágai találkozó?

Öt éve indult a Keleti Partnerség projekt, amelynek szellemi ihletői Carl Bildt svéd külügyminiszter és lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski voltak. Akárcsak 2009-ben, amikor a projektet jóváhagyta az Európai Unió, a csúcstalálkozót most is Prágában tartják.

A találkozón Csehország, Ausztria, Litvánia és Lengyelország vezetői, az Európai Unió részéről pedig Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős biztosa vesz részt. Várták, hogy Ukrajnát Olekszandr Turcsinov képviseli, de a találkozóra Andrij Descsicja, ügyvivő külügyminiszter érkezik. Petr Mares, aki a Keleti Partnerség ügyeivel foglalkozó megbízott szerint a cél az, hogy megvizsgálják a szervezet távlatait.

Várhatók-e áttörést hozó döntések a prágai csúcstalálkozón? Ezt a kérdést Szergej Mihejevnek, a Politikai Technológiák Központja (Moszkva) vezetőjének címeztük.

Lehetséges, hogy a Keleti Partnerséget megpróbálják aktívabban felhasználni az ukrajnai történések kontextusában. De ennek a szervezetnek nincs komoly erőforrása, nincsenek lehetőségei alapvető problémák megoldásához. Még a vízummentesség, amit Moldovának „ajándékoztak” sem hozott mást, mint újabb vendégmunkás-hullámot Európába. Úgy hiszem, hogy a csúcstalálkozón megvitatják a „rettenetes Oroszországot”, azt, hogyan kell megvédeni Moszkvától a fiatal kelet-európai demokráciákat. Lehet, hogy adnak valamennyi pénzt is, ami felhasználható lesz különféle díjakra és a hivatalnoki apparátus munkájához.

Nem halad-e előbbre a „sor” az EU-társulás esetében: Hiszen ott van még Örményország, Azerbajdzsán…

Mit adna a társulás ezeknek az országoknak? Nyitott kereskedelmet az Európai Unióval? Nem tudok egyetlen példát sem arra, hogy az EU-hoz való társulás valamiféle előnyt adott volna a posztszovjet országoknak. Moldovából, Grúziából milyen termékek érkeznek tömegesen Európába? Mit tud ajánlani Örményország az európaiaknak? Ha van is valamilyen export, ez meglehetősen szűk körű. Még az adott országok méreteiben is apróság. De ne csak posztszovjet országokat nézzük. Bulgária és Románia tagjai az Európai Uniónak. Ők arról ábrándoztak, hogy „Európa kertjei” lesznek. De az európai szabályozás olyan, hogy nem tudnak kijutni a náluk termett gyümölcsökkel és zöldségekkel a nemzetközi piacokra, így szinte megsemmisítették saját mezőgazdaságukat.

A moszkvai politológus tisztán politikai projektnek tartja a Keleti Partnerséget. A prágai csúcstalálkozó csak az ukrajnai helyzettel kapcsolatos újabb nyilatkozatokat hozhatja – állítja Szergej Mihejev.

Nincs a Keleti Partnerségnek igazi gazdasági húzóereje. Tavaly a büdzséje mindössze 400 millió dollár volt. Amikor Örményország társulásáról volt szó, 20 millió dollárt ígértek neki, de ez az összeg még ennek a kicsi országnak az esetében is komolytalan.

  •  
    és megosztani