18 április 2014, 14:14

A viszály körútja

A viszály körútja

Joachim Gauck német elnök személyesen kívánja megünnepelni a berlini fal leomlásának 25. évfordulóját.

Ezen esemény alkalmából, amellyel általában Európa katonai és politikai megosztásának végét szokás összekapcsolni, a német államfő négy kelet-európai országba látogat. Körútja június 4-én rajtol Varsóban. Joachim Gauck aztán Budapestre, Pozsonyba és Prágába látogat.

Aligha vitatható, hogy a nyolcvanas évek végén történt események valóban nagy szerepet játszottak a közép- és kelet-európai országok és népek életében. Nem csupán hatalomváltásról volt szó, hanem a társadalmi, gazdasági katonai és politikai berendezkedés gyökeres átalakításáról.

De nyilván más valami is szembetűnő. A 25 évvel ezelőtti események nagyon nem egyértelműek voltak. Hatásuk máig érezhető, s nem kimondottan pozitív, hanem negatív értelemben is. Nemhiába napjainkban Közép- és Kelet-Európában nagy erőre kapnak az euroszkeptikusok és egyre nagyobb a nosztalgia a „népi demokrácia” korszaka iránt – hangsúlyozta az Oroszország Hangjának nyilatkozó Konsztantyin Nyikiforov, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének igazgatója.

– A térség minden országaiban, kisebb-nagyobb mértékben bizonyos nosztalgia él az elmúlt évek iránt. Tudatában vannak annak, hogy akkoriban finoman fogalmazva, nem mindent csináltak helyesen. Itt keményebb jelzőket is használni lehetne.

Például, önmagáért szól az IMF által használt „az egy lélekre jutó társadalmi termék” mutatója. 2001-ben Csehország és Magyarország e tekintetben Gabon és Trinidad és Tobago szintjén volt, Bulgária Pápua-Új-Guinea, Lengyelország Botswana szintjén. A németek elismerik, hogy mostani elnökük elődjeitől eltérően „páratlanul kritikailag viszonyul Moszkvához”. A „jog felsőbbségének hiányát”, a ”birodalmi nézeteket”, az „erőszak alkalmazását az ellenzékkel szemben” – mindezt felrója az orosz vezetőségnek…

A helyzet paradoxonja, hogy Gauck elnök Oroszország-ellenes retorikája egyre nagyobb fordulatot kap, miközben Közép- és Kelet-Európából és az Európai Unióból általában nem túl optimista jelentések érkeznek a gazdasági helyzetről. Ezzel kapcsolatban a szakértők rámutatnak, hogy kimondottan Közép- és Kelet-Európa Oroszországgal ápolt történeti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai a „szocializmus idejéből” képesek újabb piacokat és befektetési lehetőségeket biztosítani a térség országai és nemzeti számára. De csakis abban az esetben, ha nem avatkoznak bele berlini, washingtoni és egyéb világvárosi geostratégák.

  •  
    és megosztani