17 április 2014, 20:35

Putyin elismerte az orosz katonák jelenlétét Krímben

Putyin elismerte az orosz katonák jelenlétét Krímben

Az ukrán válság és Krím Oroszországgal való újraegyesítése volt az immár 12 alkalommal megrendezett ”Közvetlen vonal” fő témája Vlagyimir Putyinnal.

Az orosz vezető elmondása alapján Moszkva nem tervezte meg előre Krím ”visszafoglalását”, ugyanakkor a döntés meghozatala során figyelembe vették Oroszország kiszorításának a lehetőségét a Fekete-tengerről.

A Krímmel kapcsolatos kérdések nem voltak könnyűek, különösen, amikor azokat a politikai ellenzék tagjai tették fel. Mindegyik ugyanarra irányult: mi lesz Ukrajnával, az orosz-ukrán kapcsolatokkal, Oroszország és a Nyugat viszonyával? Végül pedig, hogy mikor ér véget az az információs háború, amit a nyugati sajtó vezet Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyin nagyon őszintén felelt. Teljes ”képtelenségnek” és hamisnak nevezte a Nyugat azon állításait, amelyek szerint Moszkva agresszióra készül Ukrajnával szemben és uszítja az ukránellenes megmozdulásokat az ország keleti felében. Az elnök szerint kizárólag az ukránoknak kell dönteniük a válság rendezéséről. Kívülről pedig csak óvatosan szabad őket segíteni.

Vlagyimir Putyin feltárta a ”hazatérő Krím-félsziget” néhány titkát. Elmondta, hogy a március 16-i népszavazás eredményéig nem hozott végleges döntést.

Oroszország sohase tervezte Krím bekebelezését vagy katonai fellépést ott. Éppen ellenkezőleg, abból indultunk ki, hogy államközi kapcsolatokat építünk Ukrajnával a jelenlegi geopolitikai valóságra alapozva. Emellett azonban reméltük, hogy az orosz ajkú emberek kényelmes politikai feltételek között fognak élni és nem fogjék őket elnyomni.

Az orosz elnök először ismerte el, hogy a krími videófelvételeken látható ”udvarias emberek” orosz katonák voltak. Ugyanakkor Putyin szerint a ”feladatunk nem az volt, hogy tényleges fegyveres erő legyen jelen, hanem az, hogy biztosítsuk a polgárok biztonságát és az akaratuk kinyilvánításához szükséges kedvező feltételeket”. Ezzel együtt az elnök megjegyezte, hogy a Krím-félszigettel kapcsolatos döntés kapcsolatban állt annak a veszélyével, hogy Ukrajna belép a NATO-ba: ”amikor a katonai infrastruktúra közeledik a határunkhoz, válaszlépéseket kell tennünk”. Ellenkező esetben Moszkva kockáztatta volna, hogy kiszorítsák a számára kulcsfontosságú fekete-tengeri régióból.

Vlagyimir Putyin elismerte, hogy az utóbbi időben Moszkva és Washington bizalma jelentős mértékben csökkent, és nem Oroszország hibájából. ”Az Egyesült Államok cselekedhet úgy, ahogyan Jugoszláviában, Irakban vagy Afganisztánban. Oroszország viszont nem védheti meg az érdekeit?”.

A krími népszavazásig Washingtonban azt jósolták, hogy Oroszország lépése csapást fog mérni az orosz elnök hírnevére. Viszont ennek az ellentéte történt: március végén Putyin népszerűsége az országban 72%-ra emelkedett. A krími politikáját az oroszok 90%-a támogatja. Egyetlen nagyhatalmi vezetőnek sincs ekkora támogatottsága.

A nyugati sajtó hírneve azonban a legtöbb orosz ember szemében nagyot sérült. Sokan, akik nemrég még példaértékűnek tartották a nyugati sajtót, most már propaganda fegyverként tekintenek rá, amiért elferdített információkat közöltek Oroszország Ukrajnával és Krímmel kapcsolatos lépéseiről.

  •  
    és megosztani