2 április 2014, 17:37

Milyen hely illeti meg Oroszországot a Square Kilometer Array-ban?

Milyen hely illeti meg Oroszországot a Square Kilometer Array-ban?

Oroszországnak felajánlották a részvételt az SKA (Square Kilometer Array) nemzetközi rádióobszervatóriumban, amelyet Ausztráliában és Dél-Afrikában alakítanak ki.

A projekt előreláthatóan a 2020-as évek elején kezd el üzemelni teljes erővel és Földünk legnagyobb és legérzékenyebb földfelszíni rádióobszervatóriumának ígérkezik. Az SKA-hoz való csatlakozás sok lehetőséget nyújt úgy a tudományos kutatás, mint az ipar számára.

Addig, míg Oroszország teljes jogú tagként lépne be a projektbe (ami pénzügyi szempontból évi egymillió euró tagdíjat jelent), a projekt vezetősége társult tagságot ajánl fel Oroszországnak egy évre szólóan. Ebben a státuszban az ország részt vehet a vitákban, de nem kell tagsági díjat fizetnie.

Az SKA, az 1991-ben megfogalmazott projekt napjainkban 10 országra és egy társult tagra, nevezetesen Indiára terjed ki. Összesen a projektben 20 ország mintegy 100 szervezete vesz részt. A teljes jogú tagnak joga van a tudományos politika alakítására, saját kutatások folytatására és megrendelések elhelyezésére saját ipari vállalatainál. Az SKA szabályai szerint a betétek aztán ezen országon belüli vállalatoknál elhelyezett szerződések formájában térnek vissza.

A projekt 4 m – 3 cm hullámhosszon működő rádió-interferométer kifejlesztése. A segítségével szerzett adatokat az asztrofizika különböző részlegeiben fogják alkalmazni, külön objektumok, például, rádiópulzárok kutatásától kezdve az egész égbolt rádióvizsgálatáig. Egzotikus feladat a földön túli civilizációk jeladásainak a felkutatása.

Az SKA háromezer antennája Ausztráliában és Dél-Amerikában egységes teleszkópként fog működni, a rádióteleszkóppal ekvivalens úgynevezett interferométerként, amelynek tükre egy négyzetkilométert tesz ki. Tudományos eredmény 2023 után várható.

A rádiócsillagászat olyan szféra, amelyikben az orosz (ezelőtt pedig a szovjet) tudomány pozíciói mindig is erősek voltak és azok is maradtak. Szovjet tudósok fejlesztették ki elsők között a szuperhosszú bázisú rádió-interferométeria módszerét. Az eljárás abból indul ki, hogy a megfigyelésben részt vevő rádióteleszkópok a kontinensek közöttihez mérhető távolságra vannak egymástól. Az első efféle kísérletek – amerikai és egyéb teleszkópokkal közösen – az 1960-as években indultak be. Oroszország területén napjainkban üzemel az egész Kvazar-KVO hálózat, amely három obszervatóriumot egyesít: Leningrád megyében, az Észak-Kaukázusban és a dél-szibériai Burjatföldön. Azonkívül immár két és fél éve Föld körüli pályán üzemel a 10 méteres RadioAsztron orosz rádióteleszkóp. Egyszóval, az SKA-tagság logikusnak és vonzónak látszik Oroszország számára.

  •  
    és megosztani